Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

és értékesítési nehézségei, az 1930-as években sorozatosan ért különféle elemi csapások, az igénybevett magas kölcsönök elviselhetetlen kamatterhe, a kirótt magas közterhek stb. miatt kényszerültek szegénységi bizonyítvány igénylésére. A községek sem bírták a szegénybetegek nagy összegű gyógyszereinek vállalását. Szatmár-Ugocsa-Bereg vármegyében is hasonló volt a helyzet. Ezért a törvényhatósági bizottság 1935. január 8-án tartott rendkívüli közgyűlésén hozott 8/1935. bjkvi számú véghatározatában kérte, hogy a községek mentesülhessenek a szegénybetegek gyógyszereinek megfizetésétől. Kérték, hogy a közgyógyszerellátás továbbra is az országos betegápolási pótadó alap terhére történjék.

1343 Nyíregyháza városban a szegényjogú betegek ingyenes orvosi kezelésére, és gyógyszerellátására jogosító könyvecskék kiadásánál a rendkívül nagy összegű költségek 1936-ban új rendszer bevezetését tették szükségessé. Az új rendszer azt jelentette, hogy míg azelőtt a könyvecskéket egész családra jogosítólag egy évi érvénnyel állították ki, addig most csak az igényléskor beteg családtagra. Azt is csak 2 hónap érvénnyel. Az új rendszer „eredménye" az lett, hogy a szegénybetegek gyógyszerellátása 1935-ben 14 763,84 P 1936-ban 1 1 388,98 P-be került a városnak

1344 Ha kb. 3-4 évtizeddel visszamenőlegesen szemléljük Nyíregyháza város területén az ingyenes gyógyszer céljára kiállított szegénységi bizonyítványok számát, majd pedig a közgyógyszerellátásban részesülőket, megállapíthatjuk az állandó emelkedés tényét. Ugyanis 1898. IV. negyedévében 59 fő kapott ingyenes gyógyszer beszerzése céljára szegénységi bizonyítványt.

134 Tételezzük fel, hogy minden negyedévben kb. ennyien részesültek ilyen juttatásban, az évi kb. 240 db-nak felelt meg. Az I. világháború után 1920-ban 986 ingyenes orvosi rendelés történt Nyíregyházán. A nagy gazdasági válság különösen éreztette hatását a szegénységi bizonyítványok kiadásánál, a kórházi ápolásnál, orvosi kezelésnél, és ingyen gyógyszer igénylésnél is. A 6000/1931. M.E.sz. rend. az ingyen gyógyszer költségeit az országos betegápolási pótadóból juttatandó átalány és a város terhére állapította meg. 1933-ban a város 1387 igazolványt adott ki, s ha minden családra átlagban csak 3 családtagot számítunk a családfőn kívül, úgy