Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

igazolásra alapozta, hogy az anya legalább 3 ízben egészségügyi vizsgálaton megjeleni, első ízben a terhesség harmadik hónapjának beltöllése előli. Anyakönyvi kivonattal igazolt iker vagy többesszülés esetén a meglelek) számú babakelcngye utalványt utólag kiadták. A 400 Ft értékű kelengye a gyermek élveszületése esetén a szülés napjával az anya tulajdonába ment át. Halvaszületés esetén a kelengyét vissza kelleti szolgáltatni községekben a védőnőnek, városban a városi tanács vb egészségügyi osztályának. A lehetőség megnyílása után (1957) évente kb. 800 db fölötti utalvány került engedélyezésre, majd 196l-re ez a szám 576-ra csökkent. A szülelésszámok csökkenésével 1965-re 470, 1969-re pedig 290 db ingyenes csecsemőkelcngye utalvány kerüli kiadásra a megyében. A kiadott utalványok száma országosan legjelentősebb volt Szabolcsban még ekkor is, mert a szociális ráutaltság címén adott csecseméíkelcngye i '"1131 utalványok 17,99f-a a megyében került kiadásra. Ezt követeién a feladatkör kikerült a szociális előadók ügyköréből. A továbbiakban a védőnők bevonásával történt a juttatása. Központi (volt MIO!) szociális segélyezés A korábban a Magyar Izraeliták Országos Irodája (MIOI) Központi Szociális Bizottsága által gondozott személyek részére, 1953-tól kezdődően — az állam és az Izraelita Hitközség közt történt megállapodás alapján — az állami szervek folyósították az izraelita vallásúak részére is a rendszeres havi szociális segélyt az Országos Nyugdíjintézeten keresztül. A 8037-40/1953. OSZK rendelet értelmében a teljes összegű segély összege a családfő után 150 Ft volt. Ezt az összeget a segélyezett háztartásában élő és az előírt feltételeknek megfelelő családtag után 100 Ft-tal, minden további személy után 50-50 Ft-tal emelni lehetett. Az Egészségügyi Minisztérium 8037-63-2/1955.

IX/1. sz. rendelete értelmében 1955. január 1-től kezdődően az Országos Nyugdíjintézet útján folyósított közsegélyben részesülő izraelita vallásúak segélyének felemelése, csökkentése, megszüntetése tárgyában első' fokon a járási, városi tanács vb egészségügyi csoportjai jártak el. Az új igény elbírálása azonban az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozott. Később ez is lekerült tanácsi szintre.