Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

intézetben az adminisztratív és fizikai állományban lévő dolgozók száma mindössze 6 fő volt, és még 1949-ben is ennyi maradt.

87 A tetvesség a II. világháború alatt és közvetlen utána még inkább 878 ° elterjedt. A polgármester 1946. január 10-én utasította a szegényház gondnokát, hogy ..."a város lakosságát kiütéses tífusz elterjedése fenyegeti, mivel a város lakossága, valamint mozija, templomai is el vannak tetvesedve, s a lakosság is soha nem tapasztalt módon tetves, utasítom... hogy további intézkedésig, azaz a járvány fenyegő idejének leteltéig mindennemű kimenőt és kimaradást engedélyek kiadását 879 szüntesse be."... (K.601/1946. sz.) Az óvintézkedések, kimenőmegvonások ellenére sem sikerült megakadályozni a szegény- és betegmenház lakóinak nagymérvű eltetvesedését. Erről Dr. Kardos Endre 1946. május 13-án kelt, polgármesterhez intézett jelentése tanúskodik ..."A városi szegény- és betegmenház gondozottal annyira eltetvesedtek, hogy mint azt a szegényház gondnoka Szg. 35/1946.számú f. hó 10—én kelt szinte drámai hangú jelentésében közli, az ápoltak és gondozottak valósággal véresre vakarják magukat, s a tetvek immár a gondnoki lakást is elérték. Üzemképes állapotban lévő mobilgőzfertőtlenítő-gépünket kivontattattam a Szegényház telepére, de azt onnan azzal a sajnálatos üzenettel láttam visszavontatni, hogy tűzifa hiányában a tetvetlenítés elmaradt. Mindössze két ürméter akác tűzifáról van szó "...

880 Közismert, hogy ezek az évek nagyon nehezek voltak nemcsak a szegényes betegmenház és Nyíregyháza város, hanem az egész ország életében. Az anyagi gondok makacsul kitartottak még 1950-ben is. Ennek következtében az intézet zavartalan működéséhez szükséges előfeltételek hiányoztak. Erről Dr. Kardos Endre városi tisztiorvos 1950. február 16-án kelt polgármesterhez intézett jelentéséből szerezhetünk tudomást, mely a következőket rögzíti: ..."A Városi Szeretetház soros orvosa drámai jelentésben számolt be arról, hogy létszámapasztás folytán a Városi Szeretetház: (volt Városi Szegény- és Betegmenház) betegápolói, takarítói, sőt részben mosónői szolgálatát újabban mindössze egy személyzet kénytelen ellátni! Reá kell mutatnom eme állapotnak úgy közegészségügyi, mint szociális szempontból való ártalmas, könnyen veszélyt jelentő és így tarthatatlan voltára. A szeretetházban jelenleg 93 gondozott van, a legtöbbje magatehetetlen ápolásra és gondozásra szoruló egyén, illetve beteg. Van közöttük számos hűdött, aki székletét, vizeletét maga alá bocsájtja, van közöttük gyengeelméjű (imbecillis) aki minden figyelmeztetés dacára székletét, vizeletét maga alá bocsátja. Vannak gyógyíthatatlan rákos betegek