Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

lelki, testi traumák, sérülések nyomait. Az intézetek dolgozóinak olyan ellátási lehetőségeket kell teremteni, melyben az idős ember megőrizheti integritását, épségét, önállóságát, függetlenségét, de ugyanakkor segítséget, biztonságot, barátságot és családias légkört, környezetet kap. A nővérekre ezért nem csupán az ápolás mechanikus szerepköre hárul, hanem az intézetlakókkal való foglalkozás komolysága, megnyugtatásuk, titkolt vagy nem titkolt félelmük eloszlatása, melynek segítségével úrrá tudnak lenni szorongásaikon, le tudják küzdeni a betegségektől és végső soron a haláltól való félelmüket. Ez a szerep csak bensőséges kapcsolattal valósítható meg, mely magába foglalja mindazt amit lelkiegészséggel foglalkozó preventív gyakorlatnak neveznek. A gondozási „Irányelv"-ek hangsúlyozták, hogy a szociális otthonokban élő idősek, elmebetegek és szellemi fogyatékosok számára somatikus és pszichés állapotuk fenntartásának, a kóros elöregedés megelőzésének egyik jelentős módszere az otthonon belül szervezett feglalkoztatás. A megyében ekkor már a foglalkoztatás különböző szintű formái és módszerei kialakultak, melyek főleg a hagyományos házkörüli, kulturális szellemi, és átmeneti kisebb mértékű bérmunkavállalásban merült ki. Az otthonok lakóinak heterogenitása azonban lehetővé tette, munkakönyvön nyugvó, állandó bedolgozói munkaviszony létesítését is 1977. január 1-től Szakolyban és Nyírbélteken összesen 142 fővel. A következő évben, 1978-ban Győrtelek és két fiókintézete (Fülpösdaróc, Szamosangyalos), Mérk, Nyíregyháza és Tiszavasvári is bekapcsolódott, amikor is a megyében összesen 288 fő vállalt bedolgozó munkaviszonyt. Majd 1980-ban pedig Tarpa is követte 25 fővel. (1. 75. sz. kimutatás) Maga a tevékenység, a lekötöttség, a hasznosság-tudat, a sikerélmény gondozási vonatkozásokban óriási jelentőséggel bírt, mert a még „alkotni" tudó emberek nem ténferegtek céltalanul az udvaron. A torzsalkodások száma is jelentősen csökkent. A lakók számára azonban a kereseti lehetőség, szerény jövedelmük kiegészítése jelentett elsősorban örömforrást. A Tiszavasváriban elhelyezett ágyhozkötött fekvőbetegek a Budapesti JÁTEX Szövetkezet részére babaöltöztetést végeztek, a nyíregyházi otthon kivételével a többi otthonok lakói pedig a Budapesti Kézműipari Vállalat részére hulladékbőrből különböző használati tárgyakat állítottak elő (futballabda varrását, úttörősíp festését, védőké s ztyű-ujj szabását, kötegelését, zsebkendő csomagolását, WC lehúzó összerakását stb. A filléres munkákból viszonylag tekintélyes összegű munkabér keletkezett éves viszonylatban. (1. 75. sz. kimutatás) A szociális otthonok dolgozóinál és lakóinál is a mentálhigiénés kísérlet (lelkiegészséggel