Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

Működött még a megyében 134 ággyal, — amely szintén nem megyei feladatokat látott el — a Magyar Izraeliták Országos Irodája (MIOI) által fenntartott és Nyíregyháza városnak 1953. augusztus 1-tól működtetésre átadott, zsidó vallású, idős állampolgárok szeretet otthona is. Ez is szerepelt a megye szociális otthoni férőhelyeinek létszámában, bár itt Budapestről kitiltott (kitelepített) izraelita vallású „ósztályidegen" idős állampolgárok voltak elhelyezve. Az otthont azzal vette át a város, hogy az intézmény kitelepített jellege megszűnt. Ez azonban csak elméletben szerepelt így, mert a gyakorlatban engedélyhez volt kötve a Budapestről kitiltott intézetlakók lakhelyének elhagyása. A volt MIOI otthon működését az Országos Szociálpolitikai Központ 1954. június 15-ével szüntette meg. Felszámolásával a megye tulajdonképpen igazi férőhelyeket nem veszített, mert ezeken az ágyakon nem megyei állampolgárok voltak elhelyezve, hanem a Budapestről kitelepítettek. A megyében 1956-tól 1967-ig új intézmény nyitására nem volt lehetó'ség, csak a már működő intézményeknél történt 174 ágyfejlesztés. Ezzel 1967-ben is csak 720 ágy állt rendelkezésre. (Szabolcsban 10 000 lakosra 13,26, országos 22,94 férőhely). Majd 1968-ban nyitotta meg kapuit a szociális otthon céljaira újonnan épült 200 ágyas modern szociális otthon Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn, amely 1973-ban 160 ágyas pavilonnal bővült. Ezzel, valamint az 1972-ben ágybehelyezéssel (zsúfolással) fejlesztett 12 ággyal együtt a nyíregyházi otthon férőhelyeinek száma 372-re emelkedett. Majd 1972, illetve 1974-ben Gacsályon illetve Nyírbélleken szervezett 100-100 ágyas fejlesztéssel még 1974-ben is csak 1310 ágy állt a megye rendelkezésére. (1.: 70 sz. kimutatás) A 10 000 lakosra jutó szociális otthoni ágyak száma — a megyében még mindig 23,2 az országos 26-tal szemben — továbbra is jóval az országos átlag alatt maradt. Az ágykihasználás állandóan magas volt. Pl. 1958-ban 100,5% 1965-ben 100,2%, 1970-ben 100,1, 1976-ban 99,7%, 1980-ban 98,2%.

1255 A kérelmezőknek egy vagy több évet is kellett várakozni az elhelyezésre, pedig azonnali segítségre lett volna szükségük, mert csak a végszükség esetén kérték már a szociális otthoni elhelyezésüket. Ágyfejleszlés 1974—1981—

ig eltelt 8 év alatt egyáltalán nem volt, így csak elhalálozás esetén lehetett férőhelyhez jutni. A kérelmezők száma pedig évről-évre emelkedett. Az elhelyezést kérők száma pl. 1958-ban 137 fő, 1965-ben 169 fő, 1970-ben 301 fő, 1975-ben 334 fő, l^SD-ban 227 fő, 1989-ben pedig 448 fő volt.

1256 (1. 71. sz. kimutatás)