Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

vagy a többletmunkáért bármilyen anyagi juttatás. Ez azonban minden munkaterületre vonatkozott. A többletmunkáért senki nem kért, de nem is kapott szabadnapot, vagy túlórát. Az ország első szociális otthonát a Pest megyei Cinkotán 1948. június 13-án, a másodikat pedig a Borsod-Gömör vármegyei Borsodivánkán, 1948. július 5-én nyitotta meg Olt Károly népjóléti miniszter. a/ A szociális otthonok férőhelyeinek alakulása, tárgyi feltételek és a fizikai ellátás fejlődése A Szabolcs vármegyei Szakoly és Szatmár-Bereg vármegyei Taipa községekben az ötéves terv első évében, 1950 elején, csaknem teljes egészében gyűjtésből nyitotta meg kapuit a 30-30 ágyas szociális otthon, így a tanácsok közvetlen megalakulása előtt összesen 60 ágy állt rendelkezésre. Ezt követóén 1954 végéig már összesen 7 ilyen létesítmény működött 504 férőhellyel. A férőhelyfejlesztések részint új szociális otthonok szervezésével (Győrtelek, Fülpösdaróc, Mérk, Kisvárda, Tiszavasvári), részint pedig a már működő intézmények további ágyfejlesztésével történtek, (lásd: 70. sz. kimutatás) Az ötéves terv utolsó évében, 1955-ben a megyében a rendelkezésre álló ágyak száma a szakolyi intézet újabb 5 ágyas fejlesztésével a tervidőszak végére 509-re emelkedett. Ebben a számban csak a megyei feladatokat ellátó férőhelyek szerepeltek. Ugyanis 195l-l956-ig volt még a megyében Budapestről Máriapócsra 110 gondozottal kihelyezett fővárosi feladatokat ellátó, de megyei kezelésben lévő szociális otthon is. Ezt is szerepeltették a megye létszámában. Ezzel együtt volt Szabolcs-Szatmárnak 1955-ben 619 szociális otthoni engedélyezett férőhelye. A fővárosi szociális otthonoknak vidéki kihelyezése 1951-1953 között a főváros lakásviszonyainak enyhítése és ellátásának tehermentesítése indokával történt. Ezeknek az otthonoknak a fenntartása és működésük ellenőrzése egyrészt az illetékes megyei, járási, városi tanács vb hatáskörébe kerültek, másrészt az otthonokba történé) beutalás joga továbbra is a fővárosi tanács vb hatáskörében maradtak. Ez a kettősség az évek során egyre jobban megnehezítette a fővárosi lakosság ráutaltjainak szociális otthoni gondozásba vételét és maguknak az. otthonoknak a működését is. Ezért a Minisztertanács 5403-J/J956 sz. alatti leiratával hozzájárult, hogy a volt fővárosi szociális otthonok a fővárosi tanács vb kezelésébe visszakerüljenek,,... állapította meg az Egészségügyi Minisztérium leirata.