Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

A módszertani feladatok ellátása példamutató, magas etikai és szakmai elhivatottsággal végzett ápolási gondozást követelt meg az otthon szakdolgozóitól, nővéreitől. Ennek meg kellett nyilvánulni a testi, és lelki gondozásban, a fizikai, szellemi-kulturális foglalkoztatásban, egyszóval a becsületes munkában, a gondozottakkal való együttgondolkodásban, együttérzésben. Mindezt úgy végezve, hogy a megyében működő időskorúakat ellátó szociális otthonok részére példaértékű és bemutatható legyen. A gondozási feladatokat ellátó dolgozók felvételénél az alkalmasság vizsgálatára és a dolgozók szakképesítésének megszerzésére nagy súlyt helyezett az igazgató, mint munkáltató. Ugyanis a gondozási teendőket vállaló dolgozók megfelelő lelkialkata és szakmai felkészültsége lehet csak biztosíték a családias atmoszféra megteremtésére. Az intézetnek pedig elsődleges feladata, hogy a családból sok esetben kitaszított idős embernek próbáljon otthont nyújtani. A fizikai ellátáson (élelmezés, ruházat, meleg szoba, kényelmi eszközök biztosítása stb.) kívül, az idős emberek igen nagy érzelmi igényének kielégítésére kell a nővéreknek, a pszichés gondozás keretében kellő figyelmet fordítani. Ennek elérésére egy kiváló team-et, munkacsoportot is sikerült kialakítani, akik a kezdeti bizonytalankodást követóén egyre inkább igyekeztek a feladatokhoz felnéíni. Nagyon fontosnak tartják az otthon dolgozói az érzelmi kötődések segítését, az érzelmi kitaszítottság érzésének csökkentését, melynek elérésére több módszert is alkalmaznak. Egyrészt a nővérek igyekeznek bizalmat kelteni maguk iránt, hogy így megkíséreljék elveszített szeretteik „helyettesítését" pótolni. Másrészt az intézetlakók közötti társas kapcsolatok kialakításán fáradoznak. Harmadsorban pedig kis közösségek kialakítását igyekeztek elérni az ún. családmodell jellegű gondozás bevezetésével. Ez néhány fős csoportból áll, melyet egy nővér fog össze. A családi csoport megünnepli a névnapot, születésnapot, karácsonyt, nők napját, húsvétot, stb. ún. családi körben. Pl. Ács Jenóné (Lia nővér) kis közössége a következőképpen ünnnepelte meg Szálai Györgyné intézetlakó egyik születésnapját: Az. ebédlőben szépen megterített asztaloknál kb. 12-15 fő gyűlt össze Ilonka néni köszöntésére. Előbb Lia nővér köszöntötte meleg szavakkal az akkor 66 éves ünnepeltet. Ezután az otthon dalárdája szép kis műsort rögtönzött, majd pedig a családjával a tiborszállási „Gondozóház"-ba kél hetes időtartamra beutalt Dr. Csinádi László beteg, — volt megyei főorvos — is hozzájárult az ünnepléshez Sík Sándor egyik versével, mely így kezdődik: „A legnagyobb művészet tudod mi? Derűs szívvel megöregedni"...