Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)
biztosított költségvetési előirányzat elenyésző volt az élelmezés, textília stb. szükségleteihez képest. Az 1960-s évektől azonban e tevékenységnek, a munkának, a hasznos időtöltésnek a rehabilitációs jellege dominált. Az otthonlakók testi és lelki kondíciójának, a közösségi élet kialakításának céljait szolgálta. Ekkor már a munka lélektani jelentősége növekedett meg. Az idős embernél az addig munkás életmód egy csapásra történő abbahagyása, és tétlenségre ítélése megrázkódtatáshoz vezet. Haranghy professzor szerint „Az egyén testileg és pszichésen összeroppan"... 1203 Az otthonokban a tétlenség káros következményeinek kiküszöbölése ellen, az intézetlakók igényeinek előzetes számbavétele mellett, fizikai, szellemi-kulturális és szórakoztató jellegű foglalkoztatás folyik. A nyírbélteki elmebetegeket ellátó otthonban az épülethez tartozó kb. 2 kat. h. területen folytattak kertgazdálkodást. Itt és a többi hagyományos foglalkoztatásban rendszeresen résztvevők száma 14-20 fő között mozgott. Az otthon megnyitását követő évben,. 1975-ben az intézet területén korábban épített katonai lőteret lebontották és a bontási téglából 1976-ban sertésistállót építettek, illetve felfalazták. 1204 A kifutót azonban csak kb. 1980-ban építették meg. Ezt. követóén szereztek be 22 db-ból álló sertésállományt, melynek egy része már a következő 1205 „ • évben vágásra érett. " Ezzel a moslékos sertéshízlalás eléínyeit az élelmezésnél már mérni lehetett. Ezenkívül a férfi gondozottak foglalkoztatási lehetősége is bővült az állattartás megindításával. A férfiak a konyhakert művelésénél működtek még közre. A női gondozottak szép és Ízléses heverőterítőket és más szobadíszítésre alkalmas tárgyakat hímeztek, melynek következtében a hálótermek igen lakályossá váltak. Mások a konyhai előkészítésben, takarításban, parkápolásban, ruhamozgatásban stb. vettek részt. A férfiak az intézet 1974-ben történő megnyitása után, évekig a falu lakosságához jártak ki a mezőgazdasági munkák idején dolgozni. Ez több okból nem volt megengedhető. Egyrészt, akinek gyógyszeres kezelés volt előírva, nem lehetett ellenőrizni annak betartását. Másrészt a munkavégzés után, sokszor alkohol hatása alatt tértek vissza az otthonba szennyezett ruházattal. Ennek következtében 1 ^06 agresszívek lettek, támadókká váltak, s törtek-zúztak az intézetben. Harmadsorban pedig a falu lakosaihoz munkájukkal arányban nem álló minimális térítésért jártak dolgozni. A gondozottak érdekképviseletének ellátását a megyei egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportja nem látta biztosítottnak. így a tények felfedése után utasítást adtak annak megszüntetésére. Az utasítás végrehajtása azonban sokáig elhúzódott.
