Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)
műsorok, rádióhallgatás, televízió nézés, társasjátékok, lemez hallgatás, diavetítő nézés stb. Mindezek nem pótolhatták egy-egy kirándulás, közös séta nyújtotta élményét. Pedig a mérki otthonban a fekvőbetegek vannak többségben. A 168 intézetlakóból kb. 90 fő szorosan ágyhozkötött. 115 A házi versenyekből (kártya, dominó, sakk, szellemi vetélkedő osztályonkénti selejtezőkkel) névnapok folyamatos és rendszeres megünnepléséből, szívküldiből azonban nem maradnak ki. Változatos napi program összeállítására törekedtek az intézetek, ezek megvalósítása azonban még sok kívánnivalót hagyott maga után. Nehézségként jelentkezett, hogy a megyében az otthonok zöme, így a mérki is a kultúrközpontoktól meglehetősen távol estek. Nagy leleményességre volt szükség ahhoz, hogy a megfelelő lekötöttséget, foglalkoztatási lehetőséget megteremtsék úgy, hogy abban az intézetlakók örömüket leljék. Remélhetőleg el jön még az az idő is, hogy egy időben több foglalkoztatási élhetőség, kultúrprogram is lesz, melyet naponta a „Hirdető Tábla" tesz közhírré hogy mindenki maga választhassa ki, hogy melyiken vesz részt. Szükséges említést tenni arról, hogy 1985-ben az egyébként 168 ágyas mérki szociális otthon 268 férőhellyel szerepelt a hivatalos statisztikákban. Ennek oka, hogy a szomszédos Tiborszálláson újonnan szervezett 100 ágyas szociális otthon ideiglenesen Mérkhez kapcsoltan működött, de csak ebben az egy évben. 10/ A Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdői Szociális Otthon. Egyesített Szociális intézmény Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdő', Tölgyes u. 11 a/ A szociális otthon létesítése és fejlesztése Szabolcs-Szatmár megye 1951 óta azok közé a kevés megyék közé tartozott, amely a megyeszékhelyen szociális otthonnal nem rendelkezett. Az igények nyomasztó hatására 1962-ben komoly tárgyalások folytak egy 200 ágyas szociális otthon Nyíregyházán történő létesítésére. Ezt Dr. Moskovits Károly megyei főorvos a kórház melletti Család utcán javasolta elhelyezni. Szóba jött még az Oros felé vezető műúttól jobbra elterülő terület is. A megyei szociálpoltikai csoportvezető a kórház szomszédsága miatt attól tartott, hogy az esetleg idetelepített objektumot megépülése után kórházi célra szervezik át. (Később az 1980-as évek első felében, hasonló szituációban ez Kisvárdán be is következett) Ezért a létesítmény a Család utcára telepítését nem javasolta. Majd a
