Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

kedves, ragaszkodó, társaival viszonylag jól összeférő beteg volt, s csak kisebb részük alkalmazkodott nehezen, vagy agresszív alkatuk miatt szenvedtek tőlük társaik. E kisebbség között viszont akadlak olyan támadó magatartásúak is, hogy büntető eljárás indult ellenük, s börtönbüntetésüket le is töltötték. Pl. F. L., aki a község pásztorát lámadta meg az utcán egy magára vonatkoztatott sértő mondatért. Az elmebetegek között jelentős számú epilepsziás is állt gondozás alatt. Pl. 1985-ben a gondozottak 41,3%-a.

1 ' Ez nehezítette az egyénre szabott gondozás megvalósítását, pedig az 1960-as évcktól ez minden otthontípusban követelmény volt. Fülpösdarócon szakképzett nővér alig állt rendelkezésre. Az első két szakképzett nővér Bíró Istvánné szül. Balogh Etelka és Farkas Ernőné szül. Rubi Sarolta 1958. szeptember 22-én végzett a nyíregyházi Egészségügyi Szakiskola munkamellctti szociális otthoni ápolónői szakán. Majd 1963-ban Varga Lenke és 1965-ben Kuszlős Gyuláné szül. Bodnár Magdolna szereztek ugyanitt szakképesítést. " Ennek következtében a szakképzett nővérek száma 4 főre emelkedett, amely azonban nyugdíjazás folytán 1969-rc 3 főre csökkent. Ekkor az összes 19 alkalmazotti létszámból 13 fő. (68,4%) ápolói volt. A nővérek szakképesítési aránya 1977-re nagyon sokat javult, mert 13 ilyen álláshelyből 11 már képesítettel volt betöltve, 2 lo pedig az alapképzést adó szociális otthoni ápolónői tanfolyam másodéves hallgatója volt. A már szakképesítéssel rendelkező' nővérek energiáját és idejét nagyban igénybe vette néhány, beilleszkedési zavarai miatt ott ápolt beteg. Minden otthonban volt néhány intézetlakó, aki személyiségzavarai miatt nagy lekötöttséget igényelt, hogy idős vagy betegtársaik napi nyugalmát elviselhető módon lehessen biztosítani. Ezekkel a betegekkel külön-külön nem foglalkoztunk az egyes otthonok tárgyalásánál. Ilyen volt Fülpösdarócon B.A.. T.K.. G.M. stb. akiknek gondozása tulajdonképpen nem is köthető egy intézethez, mert a megye szinte valamennyi otthonában állt már ápolás alatt. Pl. a középsúlyos értelmi fogyatékos B.A., aki zenész család tagja, minden intézetből egy meghatározott időre önként távozott, rokonoktői rokonokig, ismcréísöktő'l ismerősökig utazott. Amikor azok távozásra kényszerítenek, mindig felkereste a megyei szakcsoportot, ahol nem hivatalos ún. ..befogadó levél" alapján az. általa kért intézetbe kapott elhelyezést. Egy idő után, rendszerint az éppen esedékes zsebpénzjárandóság fizetése napján bejelentés nélkül ismét önként távozott. Természetesen ágyát távolléte alatt új lakó foglalta e. Visszatérésekor az éppen üres ágyat kapta. Elégedetlenségének agresszív