Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Hatodik fejezet - A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI ÁLLAMSZERVEZET 1989-TŐL

Hatodik fejezet A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI ÁLLAMSZERVEZET 1989-TŐL Az 1989-1990-es évek a harmadik rendszerátlakító funkciót betöltő parlamentarizmus időszaka. Ezidőben ugyanis - hasonlóan 1848 tavaszához - a régi (1985ben megválasztott) és az újonnan megválasztott (1990.május 2-án összeült) parlament "alkotmányos forradalom" keretében bontotta le és - főbb kereteit illetően épített ki egy új társadalmi rendszert.

l73/a Az Országgyűlés - a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében - 1989. október 18-i ülésén alapvetően módosította az ország alkotmányát, az 1972. évi I. törvénnyel és többször módosított 1949. évi XX. törvényt.

173/b A módosított alkotmány szerint: - Magyarország köztársaság, független, demokratikus jogállam. (1. és 2.§) Legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve a választópolgárok által általános és egyenlő választójog (1989.XXXIV.tv.) alapján közvetlen és titkos szavazással négyévi időtartamra választott Országgyűlés. (19.,20.,71 .§) - Magyarország államfője az Országgyűlés által öt évre választott köztársasági elnök. /29.§/ - létrehozták az Alkotmánybíróságot (32/A.§ és 1989:XXXII.tv.) és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa tisztségeket, (32/B.§.és 1993:LIX.tv.) valamint az Állami