Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)
Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989
sokban 140, a városokban 53, Budapest kerületeiben 22,Miskolc kerületeiben 4, a községekben 2978 (önálló 2808, közös 170, 361 község részére), összesen 3217 tanács. 126 A helyi tanácsok legfőbb testületi szerve a tanács volt. A budapesti városi tanács tagjainak száma 251, a megyei tanácsoké 61-91, a járási tanácsoké 41-81, a városi és a budapesti városi kerületi tanácsoké 51-101, a városi kerületi és a községi tanácsoké 21-101 volt. Minden tanácsba póttagokat is választottak. Számuk legalább feleannyi, de legfeljebb annyi, mint a tagoké. 127 A tanácsok az egyes osztályok munkájának támogatása és ellenőrzése céljából és egyes különleges feladatokra - tagjaik sorából, tanácsadó és véleményező szervként - állandó bizottságokat alakítottak. 128 A helyi tanácsok végrehajtó és intézkedő szervei a - tanácsok által tagjaik sorából választott és visszahívható - végrehajtó bizottságok (33. §) voltak. A VBoknak általános (tanácsot) helyettesítő jogkörük volt, s rendszeresen döntöttek a ritkábban ülésező - tanácsok helyett. A VB-ok tagjainak száma a budapesti városi tanácsnál 11-19, a megyékben 11-17, a járásokban 9-15, a városokban és a budapesti városi kerületi tanácsoknál 7-15, a városi kerületekben és a községekben 5-9 volt. 129 A VB. élén elnök állt, a bizottság ügyvitelét a titkár intézte. Az elnököt, az elnökhelyettes/eke/t és a titkárt a VB. - tagjai sorából - választotta ciklusonként. 130 A helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak hivatali szervezetét a szakigazgatási ágak szerinti osztályok alkották. 131 A korábbi dekoncentrált államigazgatási szervek nagyrésze - mintegy negyven - beépült a tanácsok hivatali szervezetébe. A megyékben általában az alábbi osztályokat (és titkárságot) állították fekl.Pénzügyi, II. Terv- és statisztikai, III. Igazgatási, IV.Ipari, V. Kereskedelmi,
