Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Ötödik fejezet - A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR ÁLLAM 1944-1989

Az Alkotmány és a Tt. a tanácsokat az államszervezetben helyezte el, meghatározta a tanácsok hierarchikus struktúráját (46. melléklet), világosan kimondta alá- és fölérendeltségük jellegét. Az államhatalmi jelleg mellett szerepelt a tanácstörvényben a tanácsok tömegszervezetként való meghatározása és pártirányítása is.

111 A helyi tanácsok megalakulása 1950-ben fokozatosan történt: AI Június I5-én megalakultak és megkezdték működésüket az ideiglenes budapesti városi tanács és az ideiglenes megyei tanácsok.^

2 a/ Az ideiglenes tanácsok tagjait és póttagjait - a Magyar Függetlenségi Népfront megyei, illetve fővárosi szervezeteinek javaslatára- a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa küldte be, a rendeletben meghatározott számban.

113 bl A megyei tanács működési köre a megye területéhez tartozó valamennyi járásra, városra és községre, a budapesti városi tanács működési köre pedig a főváros területére terjedt ki. A törvényhatósági jogú városok ezidőtől kezdődően a megyei városokkal azonos jogállásuak lettek, a megyék "alárendeltségébe" kerültek."

4 cl A tanács és végrehajtó bizottsága /VB./ látta el a továbbiakban az alábbi szervek tennivalóit: - megyékben: a főispán és a megyei önkormányzat összes szervei, Országos Tervhivatal kirendeltsége, Központi Statisztikai Hivatal kirendeltsége, Munkaerőtartalékok Hivatala kirendeltsége, pénzügyigazgatóság, mezőgazdasági igazgatóság, megyei földhivatal, állami mezőgazdasági gépüzem megyei alközpontja, kereskedelmi igazgatóság, államépítészeti hivatal, a népnevelési igazgatás megyei szervei, tankerületi főigazgatóság, sportfelügyelőség, szociális felügyelőség, tisztifőorvos;