Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Harmadik fejezet - A POLGÁRI DEMOKRATIKUS ÉS A PROLETÁRFORRADALOM ÁLLAMA 1918-1919

városok, a törvényhatóságok és a községek közigazgatási szervezetét (1919:VII.,VIII.,XVI. és XVII. néptörvény); megalakultak a megyei, városi, a vidéki (községi, falusi) nemzeti tanácsok. ( Járási szinten csak kis számban) Legalizálták a munkástanácsok működését is.

52 A Magyar Népköztársaság katonai alakulatainál megalakultak a katonatanácsok, Budapesten pedig a központi Katonatanács. (32.204/1918.HM.eln./karhat.sz.r.) A bíróságok nagyrészt a régi szervezet keretében működtek, bizonyos, jelenV tős demokratikus változtatásokkal. Pl. törvényt alkottak a nép esküdtbíráskodásáról, kiterjesztették az esküdtképesség körét, vádjuryt hoztak létre (1918:111. néptörvény); a hadseregben is bevezették - a fegyelmező, fenyítő hatalom gyakorlására - a választott esküdtszéki rendszert (32.203/1918.HM.eln./karhat.sz.r), s létrehozták a legénységi, illetve a tiszti esküdtszékeket; új munkaügyi bíróságokat állítottak fel, melyek ülnökök közreműködésével tanácsban tárgyaltak és határoztak (1918:IX. néptörvény); a Fó'udvarnagyi Bíróságot ketté osztották a magyarországi koronajavak stb. Zárlati Bíróságává és a Területen kívüliek Bíróságává (1918. november 26-i kormányrendelet); Jogszabály rendelte el a Kisajátítási Vegyes Bíróság megszervezését a földreformmal kapcsolatos jogi viták eldöntésére. Létrehozták a külön bírói státust (1919:XXVIL, XXVIII. néptörvény). Az ügyészi szervezet csak elnevezésében változott: a királyi jelzőt állam szóval helyettesítették, így a törvényszék mellett az államügyészség, a tábla mellett a főállamügyészség, a Kúria mellett pedig a legfőbb államügyészség működött. Az egyre növekvő külső nehézségek és a belső elégedetlenség nyomására a . Népkormány - a köztársasági elnökkel együtt - 1919. március 20-án lemondott.