Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

Harmadik fejezet - A POLGÁRI DEMOKRATIKUS ÉS A PROLETÁRFORRADALOM ÁLLAMA 1918-1919

Harmadik fejezet A POLGÁRI DEMOKRATIKUS ÉS A PROLETÁRFORRADALOM IDŐSZAKÁNAK ÁLLAMA 1918 1919 /. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÁLLAMSZERVEZETE 1918-1919. 2.

49 A polgári demokratikus forradalom legfontosabb állami szerveiként 1918. október 25-én megalakultak a Nemzeti Tanács és a Népkormány 44 Károlyi Mihály vezetésével. Magyarország Nemzeti Tanácsa november 16-én hozott ún. néphatározattal kikiáltotta a Népköztársaságot 50 (I. cikk). A néphatározat szerint a népköztársasági alkotmányt az új választójog alapján sürgősen egybehívandó alkotmányozó nemzetgyűlés fogja megállapítani (II. cikk), addig pedig az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja, a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának támogatásával (III. cikk). A Néphatározat megbízta a népkormányt, hogy öt alapvető témában alkosson sürgősen néptörvényeket, s ezeket léptesse sürgősen életbe és hajtsa végre (IV. cikk). A népkormány által kiadott ún. néptörvényekben több demokratikus reform található. Továbbiak megvalósítását is tervezték. így bevezették a nőkre is kiterjedő titkos választójogot (1918:1. néptörvény a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról); törvényt alkottak a sajtószabadságról (1918.11. néptörvény); elhatározták az esküdtbíráskodás kiterjesztését (1918:111. néptörvény a nép esküdtbíráskodásáról);