Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

21. A polgári demokratikus forradalom /1918/ 22. A Tanácsköztársaság/1919/ 23. A Horthy-korszak /1919-1945/ 24. Ezerkilencszáznegyvenöttó'l az Alkotmányig /1945-1949/ Bár a fenti korszakok sem időtartamban, sem súlyban nem egyenlőek, ábrázolásuk mégis egyazon terjedelemben tünteti fel őket, eltekintve az évek számában mutatkozó jelentős eltérésektől. Az ábra a figyelembe vett tevékenységi körök (funkciók) vonatkozásában megkíséreli kifejezésre juttatni, hogy az azokat ellátó intézmények (szervezetek) milyen változásokon mentek keresztül, társadalmi jellegük, illetve tevékenységi körük kiszélesedése szempontjából. (Akiszélesedést igen tág értelemben használjuk. A legtöbb esetben a funkciót ellátó intézmények számszerű gyarapodását értjük rajta, de ez egyben az azokat igénybe vevő társadalmi rétegek szerinti kiszélesedést is jelent. Más esetben viszont csak az igénybevételi lehetőségek kiszélesedését értjük, mint pl. a felsőoktatási intézményeknél. A gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban pedig elsősorban a termelés volumenének növekedésére utalunk vele.) A társadalmi jelleget az összhang érdekében ugyanolyan jelzéssel tüntetikk föl, mint az ábrasorozatban (3/a. melléklet), de itt a jelzések egy-egy korszakra, vagyis mezőre vonatkoznak. E jelzések a vonalak azonban nem tévesztendők össze az ábrákon az egyes szervek közötti kapcsolatok feltüntetésére használt vonalakkal. A tevékenységi köröknek tágabb értelemben vett kiszélesedését az egyes korszakoknak és az egyes intézményeknek (tevékenységeknek) megfelelő mező több vonallal való kitöltöttsége mutatja. - Azok a tevékenységek, ame-