Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)
FÜGGELÉK a forrás megjelölésével
ÉV E8EMÊNYEK, ADATOK millióra emelkedik. 68,3%-a mezőgazdasági termék és hadiipari nyersanyag (bauxit, olaj, mangán, antimon). 1937 ' Munkanélküliek száma: 90 000. 1938 Háborús konjunktúra: az ún. győri (fegyverkezési) programmal megkezdődik a nemzetgazdaság militarizálása. - Állami katonai rendelések az iparnak. - Nagyipari- és bányamunkásság: 330 000. Áz ipari koncentráció gyorsulása: a munkásság 50%-a dolgozik 500-nál több munkást foglalkoztató üzemben. - A 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemekben összpontosul az erőgépek és villamosmotorok lóerejének 72%-a. A termelés 42%-a a legnagyobb üzemekben koncentrálódik. 1938-tól Erőteljes német tökebehatolás. 1941-től Belépünk a második világháborúba. A monopolkapitalizmus hadi állammonopolista kapitalizmussá alakul át. 1943 Gyáripari és bányamunkásság: 450 000. 1944-1945 Az ország területe hadszíntér. - Elpusztul a nemzeti vagyon kb. 40%-a (22 milliárd pengő), az állatállomány több mint fele, nemzeti vagyon kb. 40%-a (22 milliárd pengő), az állatállomány több mint fele, a gépi felszerelések közel 30%-a; a szántóterületnek kb. 86%-a áll művelés alatt. 1945 Megsemmisül a nagybirtokrendszer: 5,6 miltavasza lió kat. hold földből 3,26 milliót osztanak szét 642 000 mezőgazdasági munkás és törpebirtokos között. 1945 Budapest lakossága: 832 000 (28,5%-kal nyara kevesebb, mint 1941-ben). - Ipari munkásság: 150 000, bányamunkásság: 50 000. A vasutak teljesítőképessége: 17%. -