Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

A megyék neve és székhelye az 1950. évi újrarendezés szerint A megye neve székhelye A megyei beosztás érvénybelépésének időpontja 1. Baranya Pécs 1950.február 1. 2. Bács-Kiskun Kecskemét 1950. február 1. 3. Békés Békéscsaba 1950. március 16. 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc 1950. március 16. 5. Csongrád Hódmezővásárhely 1950.március 16. 6. Fejér Székesfehérvár 1950. február 1. 7. Győr-Sopron Győr 1950. március 16 8. Hajdú-Bihar Debrecen 1950.március 16. 9. Heves Eger 1950. február 1. 10. Komárom +/ Tatabánya 1950. március 16. 11. Nógrád +/ Salgótarján 1950. február 1. 12. Pest Budapest 1950. február 1. 13. Somogy Kaposvár 1950. február 1. 14. Szabolcs-Szatmár Nyíregyháza 1950. március 16. 15. Szolnok Szolnok 1950. február 1. 16. Tolna Szekszárd 1950.február 1. 17. Vas Szombathely 1950. február 1. 18. Veszprém Veszprém 1950. március 16. 19. Zala Zalaegerszeg 1950. március 16. +/ A székhely tényleges áthelyezése Esztergomból csak 1952. augusztusában, Balassagyarmatról pedig 1952. márciusában történt meg. Új megyeszékhelyek: Békéscsaba, Hódmezővásárhely /később Szeged/, Kecskemét, Salgótarján és Tatabánya. Megyeszékhely jellegük megszűnt: Baja, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Esztergom, Gyula, Makó, Mátészalka, Sátorlajaújhely, Sopron, Szentes és Szikszó. 4343/1949./XII.14./ MT. sz. r. a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról. 5201/4/H-1/1950./T.29./ BM. sz.r., az előbbi MT. rendelet egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában. /MK.19.sz./ 5201/ll/n-l/1950./in.l2/ BM. sz.r. - mint előbb. - /MK.45. sz./