Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 5. (Nyíregyháza, 1997)

JEGYZETEK/1-182/

Petthő Gergely: A magyar krónika... IV. Toldalék.- Nyomtattatott Kassán, 1734. In: Szerző: Rövid magyar krónika... című 1753-ban Kassán nyomattatott és a Dharma kiadó által 1993-ban kiadott reprint kötetben, - annak újból elölről számozott II. Részében, 128-133. o. 8./ Kristó Gyula: Az erdélyi vajdaság előzménye és kialakulása. In: Szerző: A feudális széttagolódás Magyarországon. - Akadémiai Kiadó, Bp. 1979. 94-118. o. 9.1 Kristó Gyula: A szlavón bánság előzménye és kialakulása. In: Ugyanott (továbbiakban: Uo.) 84-94. o. 10. / Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1979. Lásd még: Molnár Erik: A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig. - Szikra, Bp. 1949. 11. / Tagányi Károly: a nemesi önkormányzati vármegyék kialakulása. - Bp. 1901. 12/a. AXVin. században 26 vármegyének örökös főispánja volt. Ebből Pest vármegye főispánsága világi hivatalhoz (a nádori tiszthez), 9 vármegyéé főpapi állásokhoz (Esztergom vármegye örökös főispánja az esztergomi érsek, Bihar vármegyéé a váradi, Győr vármegyéé a győri, Baranya vármegyéé a pécsi, Heves és Külső Szolnok vármegyéé az egri, Nyitra vármegyéé a nyitrai püspök, stb.), végül 16 vármegye főispánsága egy-egy főúri családhoz (Pl. Szepes vármegye a Csáky, Pozsony vármegye a Pálffy, Sopron vármegye az Eszterházy, Vas vármegye a Batthyány stb. családhoz) kapcsolódott. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. - Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. 37. o.