Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)
5. Földművelési, határhasználati rendszerek és művelési viszonyok a XVIII. század második felében
Szunyogh Istváné (Kostyu László) „csizmadia mesterséggel" szolgálta földesurát. — A szabadköltözködésűek (195 fő, 37%) különböző összegű pénzes munkajáradékkal vagy csak bizonyos összegű pénz fizetésével tartoztak. 1772-ben a jobbágyok terményeikből kilencedet csak néhány településen adtak Gáván. Kemecsén „két esztendőiül fogvást tsupán az őszi életbüT. Kisvárdán „búzabul és rozsbul régtül fogva", „egy-egy darab seriestül tizenhét krajcárt". Nyírbogdányban „mindenféle termésbül tizenkét esztendőiül fogva" és Tiszarádon „Patai Samu minden nemű jobbágyai mindenféle termésbül". Nemcsak a feudális földbirtok, hanem az államháztartás legfőbb jövedelmét is a jobbágy személye, adója és robotja képezte. Ezért megszilárdítása megkívánta a jobbágy-földesúri viszony egységes, részletes és viszonylag állandó szabályozását. Az uralkodónőnek, Mária Teréziának e tárgyban 1767ben kiadott rendelkezése nyomán 1771-ben megindult a helyzetfelmérés megyénkben. Az úrbérrendezést előkészítő „Investigatio"-ból, azaz a jobbágyokhoz intézett 9 kérdésre adott válaszokból megismerhetjük az úrbérrendezést (1771—1780) megelőző állapotot: az úrbéresek jogi helyzetét, a telek nagyságát, a földesúri szolgáltatásokat, a helység javadalmait, haszonvételeit és kártételeit, kárvallásait. A válaszok alapján elkészült az úrbérrendezést megelőző állapotot feltüntető előzetes úrbéri összeírás (4. sz. melléklet). A továbbiakban e két nélkülözhetetlen dokumentum alapján, valamint az úrbérrendezés által teremtett helyzetet rögzítő tabellák (5.sz. melléklet) öszszevetésével teszünk kísérletet a paraszti gazdálkodás jellemzőinek felvázolására. 8 Az úrbérrendezés munkálatainak egyik legfontosabb mozzanata a helységek osztálybasorolása volt. Osztályonként változott a szántó és a rét nagysága. Az első osztályba a legtermékenyebb talajú szántó tartozott. A rét nagysága attól függött, hogy a királyi rendelet a sarjúkaszálási lehetőségek figyelembevételével hány kaszás rétet határozott meg egész telek után. A Rétközben — Szabolcs megyéhez hasonlóan — 3 fokozatot állapítottak meg (8, 10, 12 kaszás rét). A 12. ábra a rétközi települések megoszlását mutatja a szántó és rét minősége alapján készített osztálybesorolásról. Vidékünkön az I. osztályba a nyírségi részen és a Tisza mentén fekvő községeket, a III. osztályba a mély ártéren lévőket sorolták.
