Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)
4. Gazdálkodás a XVIII. század első felében. Termelési övezetek magassági viszonyok alapján
4. táblázat A malmok teljesítménye és jövedelme 1720-ban Település Őrölt gabona (köböl) Jövedelem (Ft) Település száraz vízi összesen száraz vízi összesen Beszterec 5 5 Demecser 35 35 25 25 Dombrád 8 8 Kisvárda 24 24 20 20 Rétközberencs 4 4 2 2 Tiszabercel 13 13 11 11 Tiszakanyár 4 4 Összesen 68 13 69 11 80 A vízimalmok teljesítménye a vízienergiát adó patakok vízjárásától függött. Demecserben a malom „csak esős időben tud dolgozni", Tiszabercelen a „kerekes malom ... ha a folyó apad, nem dolgozik"'. Ezért teljesítménvük és jövedelmük erősen ingadozott. Az 1720. évi összeírás során nemcsak a mezőgazdasági termelés feltételeit, helyzetét és eredményeit vették számba, hanem a kereskedelmi forgalom és a kézműipari termelés alakulását is. Ez idő tájt 14 kézműves mester dolgozott Kisvárdán, Szabolcs megyében 87 fő. 76 A kisvárdai mesterek közül 3 csizmadia, 3 mészáros, 2 szabó és 4 varga. Két szabómesterről is tudunk, ők azonban nemesemberek voltak, ezért nem szerepeltek az összeírásban. A legtöbb falusi kézműves, úrbéres jogállású személyként, mesterségével szolgálta földesurát. Bognárok, kovácsok, zsindelykészítők, kádárok, szűcsök, csizmadiák, szabók, vargák, leginkább a helyi igényeket elégítették ki, piacra alig termeltek. JEGYZETEK 1 Györffy Gy. (1963) 911.. Csánki D. (1890-1913) I-III.. Mendöl T (1963)'443. 2 Bél M. (1735) In: Balogh I. (1979) 36. 3 OL S 68 (Festetics család levéltára) Nr. 66 4 Hrenkó P. (1978) 105. 5 Bél M. i.m. (1735), In: Balogh, i.m. (1979) 36. 6 Réthly A. (1970) 120., Réthly, i.m. (1970) 146-149. 7 Bél, i.m. (1735), In: Balogh, i.m. (1979) 14., Takáts S. (1899) 3., Bál, i.m. (1735), In: Balogh, i.m. (1979) 36. 8 OL N 79 (Archívum Regni) Lad. DD. Nr. 8. fr. 15. 1720. évi összeírás. Szabolcs megye, Wellmann I. (1979) 13., KSH (Központi Sta-