Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)

4. Gazdálkodás a XVIII. század első felében. Termelési övezetek magassági viszonyok alapján

3. táblázat A szántó összterülete és községenkénti megoszlása 1720-ban Terület Az úrbéresek használatában Település (ha) lévő föld %-ában Ajak 79 96,4 Beszterec 12 66,7 Buj 75 78,2 Demecser 71 84,6 Dombrád 22 44,9 Döge 21 75,0 Fényeslitke 52 81,3 Gáva 23 85,2 Gégény 18 64,3 Ibrány 113 85,0 Kemecse 126 85,7 Kék 20 80,0 Kékese 8 57,2 Kisvárda 42 87,5 Komoró 11 64,7 Kótaj Nagyhalász 59 84,3 Nyírbogdány 56 83,6 Ontelek 31 66,0 Paszab 33 82,5 Pátroha 32 82,1 Rétközberencs 15 79,0 Rozsály Szabolcsveresmart 16 94,1 Tiszabercel 36 80,0 Tiszakanyár 33 70,2 Tiszarád 17 77,3 Tuzsér 18 75,0 Vasmegyer 13 81,3 Vencsellő 35 85,4 Összesen 1087 80.3 A szántó részesedése alapján a községek 3 csoportra különülnek el: 1. A szántó részesedése 96—75% közötti: 21 község (75%) tartozik ide, közöttük a Rétköz legjelentősebb földművelő községei: Ajak. Vencsellő, Kemecse és Buj. Az adatokat vizsgálva úgy tűnik, az úrbéresek a hasz-