Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)

4. Gazdálkodás a XVIII. század első felében. Termelési övezetek magassági viszonyok alapján

2. táblázat Az úrbéresek használatában összeírt rét nagysága 1720-ban Terület Az úrbéresek használatában Település (ha) lévő föld %-ában Ajak 3 3,6 Beszterec 6 33.3 Buj 21 21.8 Demecser 13 15,4 Dombrád 27 55,1 Döge 7 25,0 Fényeslitke 12 18,7 Gáva 4 14,8 Gégény 10 35,7 Ibrány 20 15,0 Kemecse 21 14,3 Kék 5 20,0 Kékese 6 42,8 Kisvárda 6 12,5 Komoró 6 35,3 Kótaj Nagyhalász 11 15,7 Nyírbogdány 11 16,4 Ontelek 16 34,0 Paszab 7 17,5 Pátroha 7 17,9 Rétközberencs 4 21,0 Rozsály Szabolcsveresmart 1 5.9 Tiszabercel 9 20,0 Tiszakanyár 14 29,8 Tiszarád 5 22,7 Tuzsér 6 25,0 Vasmegyer j 18,7 Vencsellő 6 14.6 Összesen: 267 19,7 A számokat vizsgálva joggal vetődik fel a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy a még 300 hektárt sem kitevő terület a helyi állatállomány számára elegendő földalap lehetett a takarmánygazdálkodásban. A kérdés megválaszolásához legelőször a rét fogalmának tisztázására van szükség.