Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)

2 A kedvezőtlen természeti és társadalmi tényezők szerepe a Rétköz hátrányos helyzetének kialakulásába

gati országrészen 16 uradalomban a jobbágytelkek 37,9%-a üres puszta 1683—1699 között.

40 A Rétközben a Kisvárdai-uradalomhoz tartozó falvakban a jobbágytelkek (123) 51,6%-át (63 1/2) találták elhagyottnak.

41 A jobbágyság igen súlyos helyzetét (háborús pusztítás, földesúri kizsákmányolás, királyi adóteher növekedése) tetézték a vidék mostoha természeti viszonyai: az évenként esetleg többször is pusztító ár- és belvizek. A 30 rétközi település közül 16 (53,3%) három uradalomhoz (a Sárospataki-, a Vencsellői-, illetve a Kisvárdai-uradalomhoz) tartozott a XVII-XLX. század folyamán. A Sárospataki-uradalom tartozéka volt Gáva és Tiszabercel. Vencsellő 17 — nem a Rétköz területén lévő — faluval, külön uradalom. A Kisvárdai-uradalomhoz 18 (Ajak, Dombrád, Demecser, Döge, Fényeslitke, Kisvárda (az uradalom központja). Kék, Kékese, Ontelek, Pátroha, Rétközberencs, Rozsály-puszta és Szabolcsveresmart) község tartozott, belőlük 13 a Rétközben feküdt. A Sárospataki- és a Vencsellői-uradalom többször cserélt gazdát a XVIIXVIII. században. 1685-ig Rákóczi birtok, 1685—1694 között a Kamara tulajdona. 1694-től 1712-ig ismét a Rákócziaké. A szabadságharc bukása után Johann Leopold von Trautson Prinz, német birodalmi főherceg, főudvarmester tulajdona. 1780-ban újra a Kamaráé, majd 1789-ben Bretzenheim herceg kapta meg a birtokot. A Kisvárdai-uradalom a XVII. század elején került az Esterházy-család birtokába a Várday-családból származó Nyáry Krisztina és Esterházy Miklós nádor házassága révén. Annak ellenére, hogy az uradalmakban allodiális gazdálkodást folytattak már a XVII. században, ez a birtokok gazdálkodásában mégsem volt döntő jelentőségű, bár bizonyos jelekből (majorságok területi növelése, a szolgáltatások fokozása, a majorsági alkalmazottak számának emelkedése) az allodiatura kiszélesítésére következtethetünk.

42 Az úrbéresek igen súlyos vagyoni helyzete a tulajdonukban lévő rendkívül kis számú állatállományból is lemérhető. Az Esterházy-uradalom kisvárdai részbirtokán élő 16 jobbágycsalád közül háromnak nem volt egyetlen állata sem, ugyanakkor 2 család birtokában találjuk az egész állatállomány (145 db számosállat és sertés) 56%-át. Ajakon 18 jobbágyból tíznek nincs marhája, és a leggazdagabb is csak 2 ökröt bírt. Demecserben az uradalom legmódosabb jobbágyai éltek. Az egyik 16, a másik 8, a harmadik 4 ökrös gazda. Dombrádon a jobbágyi „állatállomány" 1 tehénből és 1 sertésből állt.

43 A szegénység katasztrofális méreteket öltött a Rétközben a XVII. század végén. „Ilyen nincstelen tömeggel szinte sehol sem találkozunk ebben a korban, még a török által elpusztított bihari részeken is kedvezőbb anyagi viszonyok között találjuk a jobbágyokat" — véli Szendrey István.

44 A XVIII. század első két évtizede újabb háborús események időszaka. A Rákóczi-szabadságharc, a pestisjárvány (1708—10), a súlyos természeti katasztrófák (aszály 1706—07-ben, árvizek 1711—12-ben), a marhadögvész (1711—12-ben) további áldozatokat kívánt az itt élőktől. Valóságos paraszti