Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)
2 A kedvezőtlen természeti és társadalmi tényezők szerepe a Rétköz hátrányos helyzetének kialakulásába
Beszterecen Égés-sziget („a rajta levő erdő egyszer leégett", Kiss L.), Demecseren Gyürüssziget. Málésziget Dombrád határában volt. Több községből ismert Vársziget (Beszterec, Demecser). Tudunk TiszaesztróróX Fényeslitkén (vö. Ostrov=sziget). 15 Kisvárda rétben fekvő határrészében néhány holdnyi kis száraz terület neve szöcske: Bagosiszöcske, Csobaszöcskéje, Papszöcskéje, Szöcske™ Kisvárdán kívül csak Rétközberencsen neveztek egy kaszálószigetet így (Szötske)} 1 A zug, szug, szög, szeg a folyóvíz által körülvett földdarabot jelöl: Tiszaszög „ez egy fél kört formáló Tisza-kanyarulat" (Döge, Pesty F.). A lakosság névadásában jelölte ezek alakját (Nagyszög Szabolcsveresmart, Kengyelesszög, Dombrád), a rajta élő növényzetei (Szederjes-szeg Tiszarád, Dinnyés-szug Vasmegyer, Harasztosszeg Kisvárda, Nyírjesszeg Döge), egyéb jellegzetességét. Halász-szugmk mondták azt a részt, ahol a halászok laktak (Gáva, Kiss L.). A vencsellői Tiszaszakaszon Vonózugmik. nevezték azt a sáros, lapályos helyet, ahol még a teher nélküli utazókat is vontatni kellett. A helynévben tükröződött a határrészek földrajzi helyzete, fekvése is. Nagyhalászon Elsősziget, Kéken Előhegy, mindkettő a faluhoz legközelebbit jelentette. Volt Túlsár Pátrohán („a falu alatt", tehát a falun túl), Hidmege Rétközberencsen, Jókútnál Demecseren, Csűrkörnyéke Kemecsén, Gödénytája Tuzséron. Kétvízköz Gégényben, Tiszakőz Vasmegyeren. b) Folyó- és állóvizek, vizes, mocsaras helyek Mivel a földrajzi névben az ember és a táj kapcsolata fejeződött ki, természetes, hogy a vízzel és a vizes helyekkel összefüggő nevekben a réti ember szókincse rendkívül gazdag. Az ásás, ásott, ásvány, árok, aszó, ér, erge (zerge), fok, úszó, uszvány, vágás, víz(e), tó, (tó)fenék, gödör, örvény, vápa, kút, kotymány, láp, cserét, fertő, mocsolya, mocsár, sár, morotva, palaj, rét(ség) vízfolyást, állóvizet, vízmedret, mélyfekvésű vizes-mocsaras helyet jelöl. 1 * A XVÏÏI-XTX. századi térképekről a Rétköz főfolyóján a Tiszán kívül több száz vízfolyást ismerünk, természetes vízfolyásokat és olyanokat, melyeknek medrét valószínű, hogy az ember készítette. Az ártéren élők számára a Tisza volt a térképészeti „fix pont", mivel a falu- vagy határrésznek a Tiszához való viszonya, távolsága döntötte el, hogy melyiket nevezték „belső"-nek, „külső"-nek, „alvég"-nek vagy „felvég"-nek. Mindig az a felső és belső, ami a Tiszához közelebb, s az alsó és külső, ami attól távolabb található. A Tisza főfolyása a Nagy-Tisza, megkülönböztetve a Kis-Tiszától. Volt Ó-Tisza (Ibrány), Régi-Tisza és Új-Tisza (Szabolcsveresmart), Ásott-Tisza (Vencsellő), Eleven- vagy Élő-Tisza (Tiszabercel), Holt-Tisza szinte minden falu határában. Ismerünk Tisza-folyót és Tisza-folyamot.
