Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)

1 Bevezetés

Mezőföld ... Sárrét, Sárköz ... népi eredetűek, és nem kétséges, hogy kezdettől ösztönösen érzett, sőt népességük tudatában is mélyen gyökerező, határozott földrajzi tartalmuk volt."

9 Az említettek közé odaülik a Rétköz tájegyüttese is. „Az egész Rétköz kis mintája a nagy teremtésnek, mely szakadatlan rotatioban folytatja önmagát. A roppant nádasok gazdag növényzetben díszlenek. Ingoványos rétek feküsznek közöttük. Távolabb kakás dágványok fogják fel a szemet. Itt-ott hideglelős mocsárok ütik fel zöldes hátaikat. Néhol a friss partból eleven félsziget lóg le a vizekbe. Lombos árnyékba tartják a nyír-, nyár- és égerfák, 's a roppant rétközön királyi erőben úszik át a partszaggató Tisza" — írta Kuthy Lajos 1845-ben.

10 A jelen domborzati viszonyait legrészletesebben ábrázoló térképek sem tudják bemutatni — éppen a feltöltések és a magaslatok lehordása miatt — a rétközi táj régi, eredeti arculatát. Nemcsak a táj képe, de neve is sokféle. Pesty F. összeírásában (1864) Rétoldal a neve, Schedius-Blaschnek (1833) és Kiss L. (1960) Rétkőznek mondta. Nagyláp olvasható P. Paleocapa egyik térképén (1846), de a helybeliek Nagyrét néven emlegették. Volt, aki Bodrog-Járattáj elnevezést ajánlott (Nyárády M., 1941), hangsúlyozván a két szomszédos terület földtörténeti fejlődésének azonosságát, az ebből eredő hidrológiai, morfológiai rokonságot. A hajdani ősi Tisza-ártér ma Szabolcs-Szatmár megye gazdaságilag egyik legértékesebb része. A XV1ÍI-XÍX. században 27 falu és 3 mezőváros határát foglalta magába, jelenleg 27 község és 1 város tartozik hozzá. Területe az ország területének 0,87%-a, ahol a népesség 0,89%-a él.

11 JEGYZETEK 1 Für L. (1978)2. 2 ViskyK. (1938) 2. 3 Für, i.m. (1978) 50. 4 Hensch Á. (1906) I. 83-86, 98., Orosz I. (1974) 10-49. 5 Balogh I. (1965)427. 6 Az agrártörténettel foglalkozó szakemberek figyelmét sokáig elkerülte a régi vízrajz és a földhasznosítás (változás) kapcsolata, összefüggéseinek vizsgálata. Takáts S. 1898, 1899, Kövér Fidéí J. 1930, Szűcs S. 1935, Morvay P. 1938, Kiss G. 1938 munkáit követően az 1960-as évek után megjelenő művek jelzik az e téren is bekövetkezett változás irányát. Papp A. (1956, 1960), Takács L. (1966, 1980), Andrásfalvy B. (1965, 1975), Molnár A. (1968), Paládi-Kovács A. (1979), Varga Gy. (1974), Barth J. (1974), Frisnyák S. (1982), Farkas J. (1982), Csatáry B. (1983), Kiss G. (1983), Borsos B. (1994) és Dobány Z.