Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 4. (Nyíregyháza, 1997)
1 Bevezetés
konjunktúra, élőállatexport, stb.), a parasztgazdaságok csekély terményfeleslegének értékesítésére nem volt szükség külföldi piacokra. A társadalmi munkamegosztás rendkívül alacsony foka egyébként sem tette lehetővé nagyobb arányú áruforgalom kialakulását hazánkban. Számtalan gazdasági, társadalmi, politikai és pénzügyi ok mellett az ország nagy részén az igen erősen leromlott természeti környezet akadályozta a mezőgazdasági termelés belterjesedését. Ilyen régió volt a Tisza-völgy, felső szakaszán a Rétközzel. Az egyre fokozódó erdőirtással, legelőfeltöréssel, eróziós talajpusztítással az Alföld ökológiai egyensúlyát akarvaakaratlanul megbontó ember tovább súlyosbította helyzetét, tovább rontotta az amúgy is kedvezőtlen hidrológiai viszonyokat, miközben a Tisza árvízszintje egyre nőtt. A XIX. századra a vizek kártétele elleni küzdelem alapvető gazdaságpolitikai feladattá vált az egész Tisza-völgyben, így a Rétközben is. A műszaki beavatkozások teremtette új környezet új lehetőségeket kínált a társadalom számára. A változások egy — óriási — külterjes bővülés irányába történő elmozdulást segítettek, emiatt nem történt kísérletezés, erőfeszítés, mely a gazdálkodást a belterjesség irányába fordíthatta volna. Éppen ezért századunk úgy köszöntött a Rétközre, hogy az a több mint 30 esztendeig tartó vízimunkálatokra fordított sok százezer forinttal megterhelve és elvonva egyél) mezőgazdasági benmázástól, az ország egyik legelmaradottabb gazdasági kiskörzete, ahol alacsony színvonalú agrártermelés folyt, és igen elmaradott volt a települési-műszaki infrastruktúra is. Vidékünk hagyományos életmódja, a vízivilág sajátosságai vonzották a kutatókat. Többen foglalkoztak részletkérdésekkel, de az összefoglalás mindeddig hiányzott. A vizsgált terület elsősorban néprajzi szempontból feltárt (Kiss L., Nyárády M, Erdész S., Balogh I). Demográfiai kérdésekkel Veres M. (1960, 1961-62), a társadalom tagozódásának problematikájával Láczay M. (1981, 1983) foglalkozott. Makay L. (1954, 1979, 1983), Szendrey I. (I960), és Makkai L. (1954) munkái gazdaságtörténeti kérdések megértésében segítettek. A legtöbbet Orosz I. munkáiból (1965, 1973, 1974, 1983) hasznosítottunk. 1.2 A Rétköz földrajzi helyzete Hazánk tájai között az egyik legérdekesebb — a nép mondáiban sokszor megörökített — titokzatos vidék a Rétköz lápvilága. Alacsony ártéri táj, fiatal alföldi peremsüllyedék a Felső-Tisza mellett a Zempléni hegység és a Nyírség között (/. ábra). A tájegység több tudományág (néprajz, mezőgazdaságtan, talajtan, hidrológia) által megfogalmazott tájfogalom egybeesésével kialakított regionális földrajzi egység Vidékünknek a szomszédos területektől elkülönülő táji jellegzetességeit az itt élők már évszázadokkal korábban felismerték, és a táj nevében ezt ki is fejezték. „Az ilyen tájnevek mint
