Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

Második fejezet - A POLGÁRI ÁLLAM 1848-TÓL 1918-IG

Második fejezet A POLGÁRI ÁLLAM 1848-TÓL 1918-IG /. A POLGÁRI FORRADALOM ÉS A NEMZETI SZABADSÁGHARC IDŐSZAKÁNAK ÁLLAMSZERVEZETE 1848-1849. l

> 2- 35 Magyarországon 1848 március közepéig egy nemesi és monarchiális parlamentalizmus alakult kis és működött, ami fokozatosan az uralkodó hatalmának ellensúlyává vált.

36/a 1848. március 15-17-tól 1849. április 14-ig pedig polgári jellegű alkotmányos királyság volt. A király azonban 1848. október 2-től gyakorlatilag nem államfő, helyette az Országos Honvédelmi Bizottmány (elnöke Kossuth Lajos) állt a végrehajtó hatalom csúcsán. 1849. április 14-től augusztus 13-ig a trónfosztott király helyett a kormányzó-elnök (Kossuth Lajos, majd augusztus 11-13 között Görgey Artúr) képviselte a legfőbb végrehajtó hatalmat.

36/b Az ország területét és annak közigazgatási beosztását a 21. melléklet mutatja. Az 1848. márciusi forradalom megdöntötte a feudális államot. Az utolsó rendi országgyűlésnek április 11-én szentesített törvényei Magyarországon lerakták a polgári fejlődés alapjait, s biztosították az ország viszonylagos függetlenségét is. Ez a parlament és az 1848. júniusában megválasztott új parlament rendszerátalakító funkciót töltött be.

36/a Egyes törvényekkel - lebontották a feudális állam jogintézményeit és megteremtették a polgári átalakulás alapjait. Ilyenek voltak a közteherviselést kimondó /1848:VUI./, az úrbéri szolgáltatások megszűntetéséről szóló