Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

Első fejezet - A FEUDÁUS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG

keztek. A hét váltótörvényszéktől fellebbezni lehetett a pesti Váltófőtörvényszékhez. 1836-ban némi javulás állott be a jobbágyok jogszolgáltatásában. A földesúr ezentúl nem bíráskodhatott saját perében, hanem ha a földesúr és jobbágya között támadt vita, az úriszéken a földesúr helyett egy táblabíró elnökölt. A feudális kor e szakaszában a törvényjognak egyre nagyobb szerep jut. A szétszórt törvényeket Magyarországon is (Corpus Iuris Hungarici), Erdélyben is (Approbates Constitutiones, Compilatae Constitutiones, Articuli novellares) öszszegyűjtötték, s e gyűjtemények alapján alkalmazták. A magyarországi és az erdélyi törvénygyűjtemények között az alapvető különbség az volt, hogy míg a Corpus Iuris Hungarici csupán magánygyűjtemény volt, Erdélyben a törvénygyűjteményeket az országgyűlés elfogadta, s így törvényekké váltak. A jogszolgáltatás egyes területein még nagy jelentősége volt a szokásjognak is, ez továbbra is a bírói gyakorlat útján vált eleven jogforrássá. Változatlanul legnagyobb tekintélye volt a Mohács előtti jogot tartalmazó Hármaskönyvnek.

14 A mohácsi vész után a szokásjognak újabb gyűjteménye keletkezett: A Négyeskönyv.*

4 Ez sem került az országgyűlés elé, mégis nagy hatással volt a magyar jogfejlődésre. Mária Terézia idején (1769-ben) összegyűjtik az elvi jelentőségű bírói döntvényeket, de ezek megerősítésére sem került sor. 1800-ban azonban a gyűjtemény "Planum Tabulare sive decisiones Curiales" címmel kiadásra került, s nagy hatással volt a bírói gyakorlatra. Fontos jogforrások a királyi rendeletek (pátensek, diplomák). A Habsburg-uralkodók ugyanis gyakran hosszú éveken át nem hívták öszsze az országgyűlést. Ilyenkor a törvények helyett királyi rendeleteket bocsátottak ki, s ezek képezték a legmagasabb rangú jogforrást. A pátensek ellen az országgyűlések ismételten - hiába - tiltakoztak. Azt kívánták, hogy a rendelet csak a törvé-