Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)
Első fejezet - A FEUDÁUS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG
2,1 A török hódoltság megszűnése után: 1 * 2 a/ A hódoltsági teriilet a XVII. század második felében fokozatosan felszabadult, s legnagyobb része visszakerült az anyaországhoz. A teriiletek egy részén katonai közigazgatást vezettek be, másutt visszaállították a vármegyéket, s helyreállt ott a magyar területeken érvényes jogforrások uralma is. Az így jelentősen gyarapodott területen kialakult államszervezet megmaradt a feudális kor végéig, csak újabb szabad királyi városok, valamint a hajdú- és jászkun kerületek követeivel bővült az alsó tábla, míg a főpapi rend (praelati) soraiban 1792-től a görögkeleti egyház főpapjai is helyet foglaltak. Az ország ezidőben társadalmi, állami berendezkedésének leírását a 19. melléklet mutatja be. A XVIII. századtól az országgyűlési ügyeket ún. kerületi üléseken készítették elő, ezen a vármegyei követek igyekeztek közös állásfoglalást kialakítani. A kerületi ülésekre beengedték a városi követeket is, de az összes városok szavazatát csak egy szavazatnak vették. Ezt a "gyakorlatot' a XIX. században az alsótábla plénumában is meghonosították. b/ A Rákóczi szabadságharc az érintett területeken megteremtette a maga államszervezetét. 21 Az 1705-ben összehívott szécsényi országgyűlésen kialakultak egy egységes centralizált államhatalom megteremtésének körvonalai. A rendi ellenállás azonban nem tette lehetővé ennek érvényesülését, ezért a rendi konföderáció intézményében keresték a megoldást és megalkották a "magyarországi statusok és rendek szövetkezését." A rendi konföderáció vezérlő fejedelmévé Szécsényben Rákóczi Ferencet választották, s 19 törvényben megteremtették a függetlenségi harc új államszervezetét. Az ország igazgatására és a fejedelem segítésére tanácsot (szenátust) szerveztek, melybe Rákóczi a rendek ajánlatára 3 püspököt, 9 mágnást és 12 köznemest nevezett ki. A szenátus mellett az ország
