Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

Első fejezet - A FEUDÁUS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG

Hungáriáé eidem annexarum" (Erdélyországnak és Magyarország hozzácsatolt részeinek összegyűjtött végzeményei) címmel kiadta. Erdély utolsó törvénykönyve az Articuli novellares (Új cikkelyek) címet viselte és az 1744-1848 között hozott törvényeket foglalta össze. Az újabb gyűjteményekbe felvették az ún. Diploma Leopoldinumot (I. Lipót 1691. évi hitlevele), amely a Habsburg kézre jutott Erdély helyzetét szabályozta. A falusi közösségek rendjét a székely falutörvények, rendtartások /1581-1847/ szabályozták.

17 b/ Magyarország jelentős területe török uralom alá került. Az ország határai állandóan változtak. A török megszállás - legnagyobb kiterjedése idején - az ország egész déli és középső részére kiterjedt. (15. 16. melléklet) A megszállt területek a XVI. és XVII. században a feudális abszolutista török császárság részéve váltak. A hódoltsági területet - a török birodalom szokásos területi tagozódásának megfelelően - kormányzóságokra (vilajet) és ezen belül kerületekre (szandzsák) osztották. Eleinte csak Budán volt kormányzósági székhely, utóbb Temesváron újabb kormányzóság létesült, majd Eger és Kanizsa elfoglalása után itt is alakultak kormányzóságok, sőt rövid ideig Várad is kormányzósági székhely volt. A kormányzóság élén a beglergég (a bégek bégje) állt. Hatásköre a közigazgatás minden ágára kiterjedt, a katonai ügyekre és az igazságszolgáltatás területére is. Abeglerbégek közül kiemelkedett a budai beglerbég {budai pasa), aki veziri rangban az összes magyarországi kormányzóságok feletti felügyeleti joggal rendelkezett. A kerületek legfőbb igazgatási hatósága a bég volt. A helyi pénzügyeket az adóigazgatást vezető defterdár irányította. A török hódoltsági területen a török birodalomban érvényes egyházi (seriat... vagy ser) 18 és világi (kánun) jog volt hatályban. A városi és községi igazgatás továbbra is megmaradt, s itt a magyar jog érvényesült. Az adóügyeket a török tiszt-