Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

Első fejezet - A FEUDÁUS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG

A székek szervezetében a XV. század folyamán megjelentek a székelyek ispánjai által kinevezett királybírók, s háttérbe szorították a szék régi önkormányzati tisztviselőit, a hadnagyot és a székbírót. A XVII. század elejétől pedig a székelyek választották őket, így azok önkormányzati tisztviselőkké váltak. cl Aszebeni szász tartományt Károly Róbert nyolc székre osztotta fel, s élükre - a vármegyei főispánokéhoz hasonló jogkörű - királybírókat nevezett ki. A szebeni szék királybírája viselte a szász comes címet. A királybíróknak alárendelve megmaradtak a választott székbfrák is. Ebben a szervezetben még nem voltak benne az összes szász területek. (Beszterce, Medgyes, Selyk részben a vajda, részben pedig a székely ispán alá volt rendelve). Ezeket csak Mátyás egyesítette jogilag egységes szász területté (Kőnigsboden), s engedélyezte, hogy a szászok bíráikat maguk válasszák, sőt később a szászok fejének, a szász comesnek, a szebeni grófnak a választását is engedélyezte részükre. így alakult ki az egész szász terület teljes önkormányzata, a szász egyetem (universitas saxonum). Az erdélyi "nemzetek" uniója - melyet Kápolnán 1437-ben kötöttek, majd Tordán, később pedig Meggyesen megújítottak - a jobbágyokat kirekesztette az erdélyi "nemzetek" sorából. De e szervezetből a - bizonyos területeken helyi önkormányzattal rendelkező - románokat is kihagyták. - Az 1506. évi segesvári unió a három "nemzet" egymás közötti vitáinak eldöntésére vegyes bíróság felállítását rendelte el. Magyarország 1526-beli területét a 12. melléklet mutatja.