Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

A vármegyék neve, székhelye és a törvényhatósági jogú városok 1945-1950. Vármegye /vm./ törvényhatósági jogú város /tjv/+/ 1. Abaúj vm. 2. Baranya vm. Pécs tjv. 3. Bács-Bodrog vm. Baja tjv 4. Békés vm. Békéscsaba tjv.+/ 5. Bihar vm. 6. Borsod-Gömör vm. Miskolc tjv. 7. Csanád vm. 8. Csongrád vm. Hódmezővásárhely tjv. Szeged tjv. 9. Fejér vm. Székesfehérvár tjv. Győr-Sopron vm. Győr tjv. Hajdú vm. Debrecen tjv. Heves vm. Jász-Nagykun-Szolnok vm. Komárom-Esztergom vm. Nógrád-Hont vm. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. Pest-Pilis-Solt-Kiskunk vm. Budapest szfőv. Kecskemét tjv. 17. Somogy vm. Kaposvár tjv.+/ 18. Sopron vm. Sopron tjv. 19. Szabolcs vm. 20. Szatmár-Bereg vm. 21. Tolna vm. 22. Vas vm. Szombathely tjv.+/ 23. Veszprém vm. 24. Zala vm. 25. Zemplén vm. +/ Vármegyei székhely Szikszó Pécs Baja Gyula Berettyóújfalu Miskolc Makó Szentes Székesfehérvár Győr Debrecen Eger Szolnok Esztergom Balassagyarmat Budapest Kaposvár Sopron Nyíregyháza Mátészalka Szekszárd Szombathely Veszprém Zalaegerszeg Sátoraljaújhely Kaposvár és Szombathely 1945. szeptember 1-én, Békéscsaba 1948. március 15-én aiakult törvényhatósági jogú várossá. /Az 1942.évi XXIlI.tc. alapján kiadott 111.325/1945.sz. BM.r. illetve az 1947. évi XlII.tc. alapján kiadott 201.609/1948.HI.3.BM.sz.r./ A törvényhatósági jogú városok azután a vármegye után következnek, amelyekhez földrajzi fekvésük szerint tartoznak.