Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)
Első fejezet - A FEUDÁUS ÁLLAM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL 1848-IG
kek számos világi ügyet (pl. házassági perek) is magukhoz vontak. A nemesség alsófokú és általános bírói hatósága a vármegyei törvényszék vagy sedria (sedes judiciaria) volt. Központi bíróságként a királyi udvarban működő kuriális bíróságok iya tevékenykedtek, melyeknek vezetőit (nádor, országbíró, kancellár, személynök) nagybíráknak vagy az ország rendes bíráinak nevezték. E bíróságok elé tartoztak a legsúlyosabb bűnügyek, a hűtlenségi perek is. A legfőbb bíró a nádor nem mindig a kúriában ítélkezett, gyakran a vármegyékben a vármegyebeli nemesség bevonásával (nádon közgyűlés, proclamata congregatio) is tartott ítélőszéket. Az ország nagybírái mellett működő jogban jártas ítélőmesterek is kimentek a helyszínre bíráskodni. Az ítélőmesterek vándorbíráskodása Mohács után fejlődött ki. A szabad királyi és a bányavárosok polgársága saját tanácsának bírói hatósága alá tartozott, innen a tárnoki székhez (sedes tavernicalis), !3/b illetőleg a személynöki székhez (sedes personalitia) lehetett fellebbezni. A kisebb városoknak (ún. mezővárosoknak) is saját bíróságuk volt, de innen a földesúri úriszékhez fellebbezhettek. Ha földesúr úriszéke a királytól pallosjogot (ius gladii) is kapott, az úriszék halálos ítéletet is kimondhatott. A falusi jobbágyok minden ügyében az úriszék ítélt, csak az egész jelentéktelen ügyeket engedte át a földesúr a falusi bíróságnak (falu füstje). A kifejlődött feudális államban még mindig a szokásjogé a vezető szerep. A legjelentősebb szokásjogi gyűjtemények voltak: a Tripartitum (Werbőczy István: Tripartium opus juris consuetudinarii inclyti regni Hungáriáé - Nemes Magyarország szokásjogainak Hármaskönyve; 14 a városi jogkönyvek (budai, pozsonyi, selmeczi jogkönyv stb.); 15 és a tárnokjogi cikkek (Thuz János: Articuli Juris Tavernicalis). A törvény csak viszonylagos és kisebb szerepet töltött be. A rendi