Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

FÜGGELÉK a forrás megjelölésével

i. A' Korona javaiból , mtll

yck a' Királyi Hányi Várofok , a' Kunok , és Jáív.ok , a' D:ósGyóri, ó - Budai , ViUvgráiii , és egyébb Dominiuinok. a. A' Fifca'is , é« vacans Püfpóki jófzágból. 3. A' Bányákból, Sóból, HarmintzadókNól

J Vámokból , cs az Orfzág adójából. §. XVI. Az Orfzág Polgári Törvény Székei kétfélék : Nemeleké, és Ncuiteleueké. §. XVII. A' Nemefeknek négy Törvény-fzékek vagyon, ugy-minc. 1. A' Septtmviralis Tábla : a' -melly Uétfzer efik egy efztendóbeii, a' mtllyben a' Prsefcs , a* ki a* Falatinus, Ifi. AHcirbrokkai együtt a' Királyi "Tábláról appelláltt Causákat vég, képpen decidálja ; a honnan iellyebb appel, látni nem lehet. A* Királyi Tábla , Tabula Regia , Perten. vagyon. Ennek Pratfefe a' Perfonalis , ki - is tóbb AiftUbrokkal együtt vi'sgálja a' Nemefeknek fontos úgytket ca mind azokat , meilyek BZ alsóbb S'zéktkrói ide hozautnak. f. A* ne.ty Dicaßerialii Táblák , az Orfzágnak négy Kerületi fzerént •. az 1, N«gy-ó"zömbatbaa a. K6lZLgen. 3. Eperjefen. 4. Debrttzenben. Mindenik Tábla áll egy Pritfesböl, négy Allcílorokból , és egy Nótáriusból. Ezekre a' Táblákra tartoznak kiváltképen ezek : 1. Az adófaágnak vi'sgáláfa, ha looo. forintnál több. a. A' jofzágban-való Sticceffiók, és Divifiók, ét 3. A' Tutorok tntorságának meg-vi'Hgáláfa. 4. A' Vármegye Táblai , meilyek minden Vármegyékben vágynak ; inellyekuck tejei 'a' FÖiípáuyok. §. XVIII. A" köz lakotoknak Törvény Székeik. I. A' Királyi Városbelieknek az ott livö Tanát*, a' honnan a' Causák vitetnek a' Tárnok-fzékre , melly Budán vagyon, vagy a' Peifonalis eleibe. a. A' Mtzà-Vàroibèlieknck, vagy falufiakiiak első Törvény-fzékek az ott lévó 1 anáts , a' honnan appellálni lehet, vagy a' lóldes Uira, vagy a Vármegyére §. XIX. r. A' Magyarok élnek a' Tripartitnmmal, mellyet egyben fzedett Verbötzi Iftván. Nevezik ezt Corpus Juris HuDgaricinak. Ez