Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)
JEGYZETEK/1-182/
mok a két világháború között. (Szerk.: Incze Miklós) Akadémiai Kiadó Bp. 1986. 144-160. o. - A minisztériumok és a miniszterek változásai a 44./ a.mben. 60./ Az 1929: XXX. tc. alapján a törvényhatósági bizottságok személyi összetétele a következőképpen alakult: Elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán, mindkettőjük akadályoztatása esetén az alispán (polgármester) helyettese. A törvényhatósági bizottság tagjai (2.§/l/bek.): 1. a legtöbb adót fizetők (virilisták) közül választott tagok, 2. az összes választók közül választott tagok, 3. a/ a szakszerűség képviselete, b/ a vallásfelekezetek képviselete és c/ az. érdekképviselet címén tagok. (Részletesen felsorolja a tc. 4. §-a ) A tagok száma /3.§/: A vármegyékben mintegy 750, törvényhatósági jogú városokban mintegy 500 lakosonként lehetett egy-egy törvényhatósági bizottsági tag, de a tagok száma a vármegyékben 150-450, a törvényhatósági jogú városokban 120180 között lehetett. A bizottsági tagoknak 2/5 részét a legtöbb adófizetők, 2/5 részét az összes választók választották, 1/5 részük pedig a 2.§. /l/bek. 3. pontja alá tartozó tagok köréből került ki. /3.§/l/-/3/bek.) Választott tagok voltak még a törvényhatósági bizottság által választott örökös tagok. /5.§/ A törvényhatósági bizottság tagjai voltak továbbá hivatali állásuknál fogva /6.§/: - a vármegyékben: az alispán, a főjegyző, a másodfőjegyző(k), a tisztifőügyész, az árvaszéki elnök, a tisztifőorvos, a járási főszolgabírók, az árvaszéki ülnökök, az alügyészek és a megyei városok polgármesterei; - a törvényhatósági jogú városokban: a polgármester, a helyettes polgármester, a főjegyző, a városi tanácsnokok, az árvaszéki elnök, az árvaszéki ülnökök, a tisztifőügyész, az alügyészek, a tisztifőorvos, a városi mérnöki hivatal vezetője, a városi erdészeti hivatal vezetője és a főszámvevő.