Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

JEGYZETEK/1-182/

12/b. Bár a XVIII. században Magyarországon a fó'nemességnek és a főpapságnak (barones et prelati) volt döntő súlya az ország ügyeinek intézésében, a vármegyék irányítása a jómódú középbirtokos nemesség (benepossessionata nobilitas) kezében volt. Csupán a főispánok (supremi comités) kerültek ki a főnemesség és a főpapság soraiból. A vármegye többi tisztségét a néhány falun birtokával rendelkező jómódú középnemesség töltötte be. Uo. 37-39. o. 13/a. Az uralkodó osztály világi tagjainak peres ügyei kezdetben a király bíráskodása, az ún. királyi jelenlét (praesentia regia) fóruma elé tartoztak. A királyt e - főpapokból és bárókból álló - tanács élén a nádorispán, majd a XIII. századtól az országbíró helyettesítette. A nagybirtokosok privilegizált tagjai felett, vagy kiemelkedő fontosságú ügyekben továbbra is a király bíráskodott. (Királyi külön jelenlét - speciális praesentia regia - fóruma). A XIV. század második felétől azonban már e bírói tanácsban sem a király, hanem a kancellár elnökölt. A királyi személyes jelenlét (personalis praesentia regia) fórumának nevezett bíróságot Mátyás megszüntette, illetve átszervezte, s élére a személynököt, a personalist (personalis praesentiae regiae in judiciis locumtenens) helyezte, személyi összetételét is lényegesen megváltoztatta. Ez lett a királyi ítélőtábla (ta-bula regia judiciaria). Akuriális bíróságok vezetőit: a nádort, az országbírót, a kancellárt és a személynököt (1486:LXVIII.tc.) az ország rendes bíráinak (judices regni ordinarii) vagy nagybíráknak nevezetek. A tárnokmester azért nem tartozott az ország rendes bírái közé, mert ő csak a szabad királyi városok (tárnoki városok) bíróságaitól fellebbezett perekben ítélkezett, a nemesek ügyei nem tartoztak jurisdictiója alá. - A király - a királyi tanács élén - a