Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001–1995 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Nyíregyháza, 1997)

JEGYZETEK/1-182/

Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I-II. kötet. II. javított kiadás. - Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp. 1899.- ÁKV Reprint, Bp. 1985. 47 A magyarság törzsekben élt, s a VIII. század közepére kialakult a - tulajdonképpen kezdetleges államszervezetnek tekinthető - törzsszövetségük (Levédiában). A honfoglalás /895-896-904/ után a törzsszövetség vezetőit fejedelemnek nevezték, a tisztség az Árpád-nemzetségen belül öröklődött. Pálinkás Mihály: Az államformák változása Magyarországon. In: KlausJürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Springer Hungarica Kiadó Kft. - Bp. 1994. 359. o. Lásd még: Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpádokig. - II. kiadás.- Szikra, Bp. 1949. Mesterházy Károly: Nemzetségi szervezet és az osztály viszonyok alakulása a honfoglaló magyarságnál. - Akadémiai Kiadó. Bp. 1980. 57 Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története különösen a XIII. században. - MTA Történelmi Bizottság. - MTA Könyvkiadó hivatala. Bp. 1882. 67 Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. - Magvető Könyvkiadó, Bp. 1988. Lásd még: Holub József: A királyi vármegyék eredete In.: Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulójára. II. kötet. Bp. 1938. 71-106. o. Szamel Katalin: A megyerendszer története Magyarországon. Államigazgatási Szervezési Intézet, Bp. 1981. 77 Szent István királytól felállított ÉRSEK, és PÜSPÖKSÉGÉNEK krónikás száma és laistroma.