Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)
VI. AZ ALAPÍTVÁNYOZÁS RÉSZTVEVŐI
Az alapítványozás résztvevői Az alapítványok működésének három nélkülözhetetlen eleme az adományozó, a közvetítő és az adományozott. A folyamatban talán legkevésbé a közvetítők, a kezelők személye érdekes. 52 Annyit azonban el kell mondani róluk, hogy ők vagy a közigazgatás hivatalnokai vagy pedig valamely választott szerv, testület tagjai. Hivataluk súlyánál fogva, választott tisztségük tekintélyével garantálták a kezelői feladatok szabályszerű ellátását, az anyagi, erkölcsi feddhetetlenséget. Az alapítványozás irányát, irányultságát tekintve a folyamatot elindító adományozók rétege és a folyamat végpontján lévő kedvezményezettek, kérelmezők köre a meghatározó. 1. Az adományozók Ha az adományozók társadalmi helyzetét vizsgáljuk, akkor érdemes eltekinteni attól az egyébként fontos ténytől, hogy a tulajdonképpeni létrehozó és az alapítványt nevével jelző személy gyakran nem azonos. Ha azt keressük, hogy az alapítók melyik réteghez tartoztak, akkor a névadót is figyelembe kell venni, hiszen egyrészt a közösségek által létesített adományok névadója — Kossuth Lajos kivételével — a testületek, egyesületek egyik, arra méltó tagja, tehát az adományozók köréből való. Másrészt azért kell figyelembe venni, mert a magánszemélyek által létesített alapítványok névadója vagy maga az alapítványtevő vagy pedig a családjához tartozó, gyakran meghatározó tag volt. 52 A legkevesebb forrás éppen az alapítványok ügyeit folyamatosan intéző kezelőkről szól.
