Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

V. ALAPÍTVÁNYTÍPUSOK

(Tregjár) Ernő nevét viselő adomány hozadékát a magyar irodalomban és irodalomtörténetben legkiválóbb végzős növendéknek ítélték oda. A tanártestület által az ifjúság hozzájárulásával létesített Porubszky Pál-alapítvány kedvezményezettje az lehetett, aki magyar nyelv- és irodalomban vagy történelemben kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A többi teljesítményelvű iskolai alapítvány nem tantárgycentrikus volt. A szorgalmas és jó magaviseletű tanulókat több alapító kívánta támogatni. Az egyéb mellérendelt feltételek azonban már jelentősen eltértek. Adorján Ferenc és Moravszky Ferenc a gimnáziumi tanárok gyermekeivel szemben támasztották ezeket a követelményeket. Özvegy Barzó Mihályné ipari pályára készülő, negyedik osztályt végzett növendéket szándékozott segíteni, amennyiben rendelkezett e két pozitív tulajdonsággal. A szorgalom és a jó erkölcs mellett az evangélikus valláshoz tartozást követelte meg a négy jutalmazottól Nikelszky Mátyás és felesége a fiuk emlékére 1874-ben létesített Nikelszky Andor-alapítvánnyal. Az erre a célra adott 1000 Ft kamatait a nyári nagyvizsga alkalmával kellett kiosztani. Szekeres János két házának nem csekély jövedelmét szintén a nyári vizsgálatkor kellett négy olyan ifjúnak juttatni, akik a városban születtek, szorgalmuk és magatartásuk mellett tanulmányi eredményük is jó. Az alapító azt is kikötötte, hogy rokonai „elsőbbséget nyerjenek" az odaítélésnél. Özvegy Palicz Lajosné a szorgalmas és jó magaviseletű diákok között úgy tett különbséget, hogy ha van „ érdemes rokon", akkor annak, egyébként pedig „egyenlően minősítettek közül a protestáns, első helyen ág. h. ev. tanulónak adandó elsőbbség." Az alapító célkitűzése a rokonokat illetően feltételes volt, szerkezetét tekintve pedig másodlagos kritériumot is tartalmazott, s ami ritkaság, ez utóbbi is két, alá-fölérendeltségi viszonyban lévő elemből állt.