Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

V. ALAPÍTVÁNYTÍPUSOK

következő évben történt meg) örököse, Ulmer Gusztáv 25 éven belül fizesse be az összeget 4 %-os kamataival együtt a városi pénztárba. Három gyógyszerész; Korányi Imre, Léderer Ignác és Szopkó Alfréd közösen határozta el, hogy 1500 Ft-os alapítványt tesz. 1892. december 15-én levéllel fordultak Bencs László polgármesterhez. Bejelentették szándékukat, s kérték, „hogy ezen összeg valamely városi közegész­ségügyi vagy más humanisztikus célra fordíttassék. " Azt szorgalmazták, hogy a felhasználásra a közegészségügyi bizottság tegyen javaslatot, de fenntartották maguknak a hozzájárulás jogát. A bizottság a képviselőtestületnek azt terjesztette elő, hogy egy olyan menházat létesítsenek, amelyben az elaggottak vagy másképp munkaképtelenné váltak találhatnak menedéket, a felajánlott összeget pedig fordítsák a menház első felszerelési költségeire, addig viszont pénzintézetben gyümölcsöztessék. A patikusok elfogadták a javaslatot. Kezdetben csak Korányi Imre fizette be a ráeső 500 Ft-ot, a többiek csak a kamatot utalták át rendszeresen. Özv. Holzmayer Jánosné, Blahunka Amália az 1902. július 1-jén, Görzben kelt okiratban édesapja emlékére több alapítványt tett. Felügyeletükkel az evangélikus egy­házközség elnökségét bízta meg. A négy alapítvány közül az egyik, amelyet a nyíregyházi evangélikus egyház kulturális céljaira — 20 000 koronás tőkével — tett, nem szociális, a másik három viszont az. Osztott célú volt az az adománya, amellyel az öt hitfelekezetnek 2000-2000 koro­nát juttatott, hogy szegényeiket segélyezzék. A jótékony nőegylet és a szegény- és betegmenház pedig egyaránt 20 000 koronát kapott. Habár az alapító ez utóbbiak esetében további feltételeket nem támasztott, az egylet, illetve az intézmény jellege kétségtelenné teszi, hogy itt is a szociális érzékenység és segítőszándék nyilvánult meg. Némileg kétséges, hogy alapítványoknak tekinthetők-e az ispotálynak, az egyháznak, a nőegyletnek és menház­nak adott összegek, mivel az alapítók a felhasználás

Next

/
Thumbnails
Contents