Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

V. ALAPÍTVÁNYTÍPUSOK

Magyar hazafias szellemet követelt meg az adományra pályázótól az 1882. évi Somogyi Dezső- és az 1892. évi ifjabb Somogyi Gyula-alapítvány.

45 Ezek a szerteágazó, sokrétű szempontok — illetőség, lakhely, kisebb közösség, életkor, családi állapot, nem — bármelyik alapítványnál előfordulhattak. Éppen ezért nem határozhatják meg az alapítványok jellegét. Hogy az egyes alapítványok melyik típusba tartoznak, azt az dönti el, hogy feltételeik a szociális hátrányok csökkentését szolgálják-e, vagy a jobb teljesítmény elérését szorgalmazzák, vagy e két törekvést egyesítik. 2. Szociális alapítványok Mollat szerint a mindig meglévő szegénység megszüntetésére először a reneszánsz és a reformáció idején gondoltak, amikor megjelent a szégyenérzet az emberhez méltatlan helyzetek láttán.

46 A szegénység korábban magától értetődő jellegét a polgári gondolkodás és érzésvilág kérdőjelezte meg, társadalmi méretekben ekkortól tettek lépéseket megoldására. A polgári korszakban a szegényügy kezelése két síkon történt. Egyrészt állami hatósági intézkedéseket foganatosítottak, másrészt egyre jobban elterjedtek a civil szervezetek és magánszemélyek általi jótékony segélyezési formák. Magyarországon hatósági intézkedésekről az 1871. évi 18. és az 1886. évi 22. törvénycikkek, az ún. községi törvények rendelkeztek.

47 A szegények támogatását a községek feladatává tették, de csak az igen szigorú feltételek megléte esetén (illetőség, vagyontalanság, keresetképtelenség, gondozó rokonok hiánya) lehetett segélyt 45 Az azonos vezetéknév és a közeli alapítási dátum ellenére az alapítók nem azonosak. 46 FERGE ZS., 1986. 13. 47 113. §, ill. 147 §.