Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)

IV. AZ ALAPÍTVÁNYOK MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSA

teremtett meg, a külső ellenőrzés is biztosította. Az alapító dokumentumot két szinten, az illetékes közigazgatási egységben és minisztériumban jóváhagyással kellett ellátni. Ha az alapító a város volt, akkor az első jóváhagyó fórum természetesen a megyei közgyűlés volt. A felső jóváhagyás követelménye a törvényellenes alapítványi célok megvalósulását tette lehetetlenné. A kezelő évenként egyszer köteles volt számadást beterjeszteni az alapítvány működéséről a minisztériumnak. Ez a folyamatos, állandó ellenőrzés a gazdasági szabálytalanságok kiküszöbölését szolgálta. 3. Az alapítványok pénzügyei Az alapításkor a jótékony célra letett összeg nagyságát mindenképpen közölték, s ez igen ritkán módosulhatott. A végrendeletileg hagyományozott alaptőkét viszont két ízben megváltoztatták. Özvegy Zierek Edéné 1907. július 22-i végrendeletében férje emlékére 5000 koronás alapítványt tett. Az adományozó augusztus 12-i elhunyta után a hagyatéki tárgyaláson a bíróság mégis csak 4000 koronát utalt erre a célra, mivel a fedezetül kijelölt ingatlan vételárából több nem jutott. Az 1914-ben elhunyt Brésel Paulina végrendeletében 4000 koronát hagyott alapítványára. Végrendeleti végrehajtója (dr. Szesztay Zoltán, a megye tisztiügyésze) a polgármester jóváhagyásával a takarékpénztárban elhelyezett betétet kivette, s 4400 korona értékű 5 és 1/2 %-os hadikölcsönkötvényt vett rajta. Az alapítványi vagyon többnyire egyszeri adományozással keletkezett. Kivételesnek tekinthető, hogy az alapösszeget már az alapításkor megemelte dr. Konthy Gyula tűzoltóparancsnok. A tűzoltó egyesület 1908. április 5-i közgyűlésén parancsnoka nevét egy 1000 koronás alapítvánnyal kívánta megörökíteni. Ezt az összeget Konthy még a közgyűlésen 500 koronával, majd két év múlva újabb 500 koronával növelte meg. Dr. Szopkó