Galambos Sándor: Alapítványozás Nyíregyházán a dualizmus korában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 2. (Nyíregyháza, 1996)
III. NYÍREGYHÁZA A KIEGYEZÉS KORÁBAN
A képviselőtestület a legfontosabb ügyekben döntött. 100 választott és 100 legtöbb adót fizető képviselőből állt. A képviseleti gyűlésen ezen felül szavazati joggal vehettek részt a legjelentősebb funkciók viselői. Rendes, nyilvános közgyűléseket havonta egyszer tartottak, a polgármester elnöklésével. A tanács a közigazgatás és az önkormányzat körében végrehajtó közeg, a hozzá utasított ügyekben pedig önálló közigazgatási hatóság volt. A tanács elnöke a polgármester, tagjai a fő- és alkapitány, a tanácsnokok, a főjegyző, aljegyző, tiszti ügyész, főmérnök, főorvos, és főszámvevő. A tanács hetente ülésezett. A polgármester - az eddig felsorolt funkcióin kívül - képviselte a várost, felelős volt a felsőbb rendeletek végrehajtásáért, a tisztviselők munkájáért, és sok egyéb mellett, „az alapítványokat időközönként vagy a tanács kívánatára annyiszor, amennyiszer szükséges, megvizsgálja ". A város többféleképpen kapcsolódott az alapítványozáshoz. Egyrészt testületei maguk is tettek alapítványokat. Arra is volt példa, hogy a város tanácsosa kezdeményezett gyűjtést a lakosok körében, nevezetesen a Kossuthalapítvány létrehozására. Másrészt igen sok alapító a város valamelyik szervét kérte föl adománya kezelésére, gondozására, harmadrészt a város lakosságát érintő, de mások által kezelt, világi célú alapítványok első fokú jóváhagyó fóruma a képviselőtestületi közgyűlés volt. A Nyíregyházán működő alapítványok nagyobbik fele iskolai tanulók segítségét tűzte ki maga elé. A város egyetlen középiskolája az evangélikus hitvallású gimnázium volt. Az intézményt 1806-ban alapították. Az 1850es évek elején az egyház anyagi erőforrások híján megszüntette az iskolát. A gimnázium első osztályát 1861 szeptemberében indították újra. Ugyanebben az évben adományozott a város az evangélikus egyháznak 100 000 Ft-ot azzal a kötelezvénnyel, hogy a tőke kamatait csak a gimnázium fejlesztésére fordíthatják. (A többi felekezet
