László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

A Magyar Művelődési Szövetség a centenáriumi kultúrverseny keretében rendezendő képzőművészeti és népművészeti kiállításoknak a Szabad Föld Tavaszi Vasárnapokkal való összekötését javasolta.

557 Szabolcs vármegyében, valószínűleg a Nyíregyházán élő képzőművészek, továbbá a Bessenyei György Népfőiskola hatására a képzőművészeti kiállítások hangsúlyozottabb szerepet kaptak. Már 1946 decemberében Művészeti Hetekel rendezlek. Nyíregyháza Város Képviselőtestülete 1948ban, azzal a feltétellel támogatta anyagilag a képzőművészeti népfőiskolát, ha az félévenként kiállítást rendez növendékei alkotásaiból. Megállapíthatjuk, hogy a képzőművészeti nevelést segítő kiállítások azonban nem terjedtek el. Bár a szabadművelődés a magyar képzőművészet nagy alkotásait akarta megismertetni a > / 558 tömegekkel, ehhez hiányoztak a technikai feltételek, pl. színes reprodukciók." " E kiállítások megrendezése legtöbbször az adott település művészekkel való ellátottságától függött, s így a magyar képzőművészetnek is csak szűk keresztmetszetét adhatta. Többször találunk példát az ország, a megye újjáépítését, gazdasági, kulturális eredményeit bemutató kiállításokra. Ilyen pl. a 48-as centenárium kapcsán megrendezett országos közművelődési kiállítás, amelyhez a vármegyei felügyelők gyűjtötték össze a statisztikai adatokat.

559 Korszakunk végén a vándor fotókiállítások lehetőségeit használták ki. Ilyen volt a Magyar Munkásmozgalmi Intézel rendezvénye. Az 1949-ben útjára bocsátóit gazdag dokumentumanyagot 47 településen 220.000-en nézték meg. A vidéki települések községek kérésére 1950-ben a kiállítást újból vándoroltatták. A 70 betervezett település között így jutott el ismét területünkre. Egy-egy helységben 3-4 napig tekinthette meg a lakosság a Magyar-Szovjet Barátság hónapjának keretében rendezett "Szovjetunió" képsorozatot. Máskor kész táblasorozatot küldtek a vármegyékhez, s az alapján kellett kiállítást rendezni, pl. 1949-ben Petőfi életéről.

560 ÍJ Műsoros ünnepélyek Gombos Ferenc miniszteri tanácsos 1945 szeptemberében arra kérte a népművelési vezetőket: "bizonyos alkalmak megünneplésére a társadalmi egyesületekkel, politikai pártokkal, ha mód van rá, az egyházakkal karöltve közös ünnepélyt rendezzen. Az ilyen együttműködésre kedvező alkalmat nyújt a közelgő október 6., az aradi vértanúk gyászünnepe. Legyen ez a sok évszázados , , , , , 561 nemet elnyomás es befolyás elleni tiltakozás ünnepe.'" Szatmár-Bereg vármegye 116 helysége közül 66-ban rendezték meg ezeket az ünnepségeket. Kömörőben és Kisarban gyász-istentisztelet, máshol a megemlékező beszéden túl, a Himnusz, a Szózat és egy-két szavalat hangzott el. Általában az összes felekezet, valamint a pártok is képviseltették magukat. A helyi szervek nem rendelkeztek megfelelő műsorszámokkal. Ezért egy miniszteri tájékoztató alapján kezdték meg az Ady, József Attila, Petőfi emlékünnepélyek előkészítését. A Nyíregyházi Tanügyi Könyvesbolt 1947-ben, október 6. megünnepléséhez két műsorfüzetet is megjelentetett.

562 A korszerű ünneplés szervezőjének feladata egy 1948 májusában kelt cikk szerint "a közönséget kimozdítani passzív befogadói szerepéből és az ünnepség aktív részesévé tenni."

563 A nemzetközi ünnepek közül a munka ünnepét 1946-ban Szatmár-Beregben 126 településen rendezték meg. Szabolcsban ezt tábori istentiszteletekkel kötötték össze. Ezeken mintegy 150-200 ezer ember vett részt.

564