László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

62%-a volt valamelyik párt, ebből 86%-uk az MDP tagja. Ezek 75,4%-ban az értelmiség köréből kerültek ki. A csoportok jelleg szerinti megoszlása a következő volt:

487 zenekar 2 csoport énekkar 30 csoport színjátszó 75 csoport tánc 5 csoport báb 6 csoport összesen 118 csoport a7 Színjátszás A színházi kultúra történetében minden hivatalos színjátszás mellett megtalálható a nép szabad színjátszása. A háború után ezen a területen gondot jelentett a megfelelő művészeti vezetők hiánya, a rendelkezésre álló színdarabok csekély száma, alacsony színvonala. A különféle társadalmi szervek ezt a legnagyobb tömegeket megmozgató művelődési alkalmat igyekeztek politikai nézeteik népszerűsítésére felhasználni. Még 1945 őszén megalakult a Munkás Kultúrszövetségen belül, a Munkásszínjátszók Országos Bizottsága, a csoportok egységes elvi irányításának biztosítása érdekében. A Bizottság 1948 februárjában már 600 színjátszócsoportot tartott nyilván az országban.

4 A műkedvelők erkölcsi és anyagi támogatása érdekében alakította meg a VKM 1946 decemberében a Magyar Szabadszínjátszók Országos Szövetségét, melyhez csatlakozhattak a különböző csoportok. A MASZOSZ-t 1947 őszén a Magyar Művelődési Szövetség váltotta fel.

4 9 A Kultuszkormány által 1945 decemberében ajánlott színművek jellegükben és témájukban egyaránt változatosak voltak. így a népies színdarabok, pl. Karácsony Sándor: Lányok ülnek a fonóban mellett a Munkás Kultúrszövetség kiadásában megjelent "Ki a szeméttel" című Arany, Petőfi, Ady verseket tartalmazó műsoranyag is helyet kapott. A külföldi és hazai klasszikusok pl. Puskin, Csokonai Vitéz Mihály műveire is felhívták a figyelmet.

490 Ezzel szemben a bemutatásra kiválasztott darabok gyakran alacsony színvonalúak voltak. Ehhez idézzük a Szabolcs vármegyei szabadművelődési felügyelőnek, 1946 őszén a nyírderzsi színmű tervezethez fűzött véleményét: "A felvett színdarabok jó része nem kultúrát ad, hanem álművészetet, tehát rombol. Elég volt már a Kirúgtak a bandából c. fércművekből. Komoly irodalmat adjunk, vagy semmit."

491 Áttekintve az 1945/46. tanévben Szatmár-Bereg vármegyében előadott darabokat, megállapíthatjuk, hogy azok között a népszínművek vezettek, pl. Gyimesi vadvirág, Majd helyre hozza a köszörű, Férjhez megy a bíró lánya, Kézfogó, Legényfurfang. Elvétve találunk közöttük egy-egy igényesebb darabot, mint pl. Molière: Botcsinálta doktor, Darvas József: Szakadék.

492 A VKM 1947 tavaszán azzal a felhívással fordult a szabadművelődés szerveihez, hogy a darabok között a kulturális színvonal alapján hathatósabban válogassanak. Kérte, hogy a felügyelő tartsa fenn magának a színdarab előadhatóságának elbírálási jogát. Ezért előfordult, hogy az nem járult hozzá a darab bemutatásához. Erre különösen 1949-ben találunk példát Szatmár-Beregben; A vén betyár, Messze ér az Isten ujja, Aranylánc, Pünkösdi menyasszony, Betyár Bandi című színművek kapcsán.

493