László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

mennyiségtana, egészségtan, polgári jogok és kötelességek a demokráciában, lakóhelyünk társadalmi élete, a nép írói, a magyar nép művészete, a magyar történelem áttekintése. Mindezek az ismeretek a gyakorlati életet szolgálták, ahhoz igazodtak. Az előadásokon arról is beszéltek, amit a hallgatók kívántak és felvetettek. Ezek az élet társadalmi, gazdasági és művelődési kérdései voltak. A milotai szabad iskolában pl. a természettudományi alapismeretek keretében, a község mezőgazdasági jellegére való tekintettel, talaj- és növénytannal, kertészettel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

455 A nők részére rendezett alsófokú szabadiskolák ugyanezt bizonyítják. Pl.: a mennyiségtani ismeretek itt a háztartás és a piac, az egészségügyiek a beteg- és csecsemőápolás tudnivalóit ölelték fel.

456 Szabolcs vármegyében a szabadiskolák egy részének fenntartói az egyházak voltak. Ezeknél az erkölcsi nevelés című tantárgyba vallásos ismereteket soroltak (pl. katolikus házasság, az egyházatyák, a lélek halhatatlansága). A liszanagyfalui alsófokú szabadiskola, tantervében a vallástant, s azon belül az Actio Catholicát is szerepeltette.

457 A magyar történelem tárgyalását legtöbbször Trianonnal zárták. A magyar irodalmat Vörösmartyra, Petőfire, Aranyra, Jókaira, Adyra, Móriczra és József Attilára szűkítették 458 olymódon, hogy a 12 órából az első három költőről 7 foglalkozást tartoltak. 2. Középfokú szabadiskolák (munkáslíceumok, parasztkollégiumok) A hallgatók az általános iskola anyagára támaszkodva, ismereteiket a középfokú szabadiskolákban tovább bővíthették. Itt szerezhették meg a gyakorlatot ahhoz, "hogyan lehet az élet és a tudomány kérdéscinek elemzőén a mélyére hatolni, a jelenségekben a törvényszerűségeket felismerni és alkalmazni."

459 A VKM járásonként legalább egy középfokú szabadiskola megnyitását tartotta szükségesnek. A gyakorlat ezektől az elképzelésektől messze elmaradt. Az 1947 januárjában engedélyezett 200 szabadiskola közül, csak 50 középfokú volt. Vármegyéinkben erre alig találunk példát. Szabolcsban az 1946/47. tanévben a kállósemjéni, a Nyíregyháza-Debrőbokori és Felsősóskúti Középfokú Parasztkollégiumról tudunk. A kállósemjéni hallgatók hiányában megszűnt. A két utóbbiban 1947 februárjában voltak a záróvizsgák.

460 Az 1947/48. tanévben négy középfokú szabadiskola engedélyezését kérelmezték. Ofehértó és Besenyőd községeket a VKM a tanterv hiányossága és elavult szempontjai miatt utasította el. Engedélyezte azonban a kemecsei és a tuzséri középfokú szabadiskolát. Szatmár-Bereg vármegyében az 1947/48. tanévből csak a Milotán működőről vannak adataink.

461 A középfokú szabadiskolák tananyagának tárgykörei a következők voltak: természettudományi alapismeretek - különös tekintettel a gépesítésre - Magyarország földrajza, kisipari és mezőgazdasági számvitel, a családi élet és a foglalkozás egészség- és lélektana, népbetegségek, közigazgatási és jogi ismeretek, a társadalom szerkezete és működése, a szövetkezeti eszme, néhány újabb és régibb magyar író élete és műveinek elemzése, magyar dal, magyar lakóház, népi díszítés, a reformkor, a parasztság és a munkásság története, hazánk a két háború között. A tananyag egy feltételezett előképzettségre épített.

462 A szabad iskoláknak ezen a fokán a központi ismeretanyagot helyileg egy-egy kiemelt részterületen bővítették, továbbfejlesztették. A milotai és kemecsei szabadiskola tantervében pl. történelemből a reformkorral foglalkoztak hangsúlyozottan. Kemecsén az irodalmon belül a művek elemzésére koncentráltak. Pl. Móricznál a Légy jó mindhalálig, Boldog ember, Erdély című regényekre.

463 A másik, nők számára szervezett kemecsei szabadiskola tantervénél szembetűnő a népitánc, ének, hímzés című tárgyak