László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

keresztül tudatosították az analfabétizmus felszámolásának fontosságát. Útmutatót adtak ki a tanfolyamok vezetői számára. A hallgatók szervezése nem ment könnyen. Nehézségként jelentkezett a lakosság, különösen a cigányság ruhátlansága. Ezért Szatmár-Beregben a tavaszi és nyári hónapokban tanították e néprétegeket. A részükre szervezett tanfolyam 1946/47-ben az összesnek több mint fele volt. írószert, könyvet kaptak és tandíjat sem kellett fizetniük.

400 A VKM ügyosztályának kérésére a felügyelők a helyi tömegszervezetek segítségével 1948 januárjában összeírták az analfabétákat. Az országos eredmény kedvezőtlen, mert számuk a hivatalos 8% helyett kb. 15% volt.

401 A szatmár-beregi felmérés eredménye: Analfabéta 50 év alatt 50 év felett Összesen Nő 4.750 3.899 8.649 Férfi 5.039 4.390 9.429 Összesen 9.789 8.289 18.078 Megállapíthatjuk, hogy az analfabéták között 50 év alatt és 50 év felett is a férfiak vannak többségben. A VKM az 1948/49-es tanévben az analfabétizmus felszámolását kiemelt programként kezelte. Ezért elsősorban e tanfolyamok szervezését sürgette. Ezévben Szatmár-Beregben kétszer annyit rendeztek, mint 1947/48-ban. Nagy szerepet vállalt e területen az MNDSZ. Az OSZMT pedig kiadta írás-olvasás címmel globális módszerű tankönyvét. Ezek eredményeként a Szatmár-Bereg vármegyei analfabéták száma 1949. március 18-án már csak 8.288 fő volt, amely nagy mértékű csökkenést jelent.

403 A VKM felhívására a tanfelügyelők összeírták az iskolaköteles korból kilépő analfabéták adatait. Számuk ugyanis ebből a forrásból évről-évre újratermelődött. Szatmár-Beregben 1949. június 7-én 147 ilyen írni-olvasni nem tudót számoltak össze.

404 Az 1949/50-es tanévben újabb lendületet vett az analfabéták számának további csökkentése. Táblázatunk jól tükrözi ezt az ugrásszerű emelkedést, még akkor is, ha adatunk ezévben az összevont vármegyére vonatkozik. Az összesítés alapján megállapíthatjuk, hogy 1949/50-ben végezte el az összhallgatói létszám több mint fele a tanfolyamot. Egy-egy csoportból átlagosan 17 fő tett sikeres vizsgát. Amíg az 1945/46. tanévben ez 23, 1949/50-ben már csak 15 hallgatót jelentett. A Népművelési Minisztérium az analfabéta tanfolyamok elnevezését 1949/50-tőI alapismereti I. tanfolyamra változtatta. így könnyebben megnyerték az írni-olvasni nem tudókat azok elvégzésére. Bizonyos minőségi változás is megfigyelhető. Ugyanis az analfabéta tanfolyamok minimum 80 órájában nem tanultak számtani alapműveleteket. Az alapismereti I. tanfolyamon a hallgatók 100-as számkörben elsajátították a számolást. Ez utóbbiak 2 hónapnál rövidebb időtartamúak és 100-nál kevesebb óraszámúak, nem lehettek. Ennek elvégzése után a hallgatók