László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

amelyek színdarabokból, versekből, prózai művekből, ismeretterjesztő előadásokból álltak. Az > '311 OSZMT is tartott ilyen előadásokat 1947. február 4-tol a szabadművelődési munkáról. A csoportos rádióhallgatás megszervezése 1949-ben programként jelentkezett. "Az MDP és a tömegszervezetek, elsősorban a DEFOSZ helyi szervezetei, valamint a gépállomások és a szövetkezetek központi utasítást kaptak, hogy a birtokukban lévő rádió körül ... valósítsák meg a széleskörű közös hallgatást," amely után a hallgatóság beszélje, vitassa meg a rádióban hallottakat, s ezzel vessék meg a rádiókörök alapját. Az 1949. év elején mindkét vármegye szabadművelődési felügyelője körlevélben szólította fel az ügyvezetőket a rádiókörök megszervezésére. Ezek 10-30 tagból álltak. Vezetőjük olyan dolgozó paraszt volt, aki köztiszteletben állt, haladó szellemmel és kellő szaktudással rendelkezelt, s ezt társadalmi munkában végezte. A kör tagjai rendszeresen hallgatták a rádió adásait, utána a felmerülő kérdéseket szakemberek bevonásával megvitatták. A hallottakat összekapcsolták a gyakorlati munkával, pl. határjárás és új módszerek bevezetése. A rádiókörök központi irányítását a szabadművelődési felügyelők végezték. Szabolcs megyében 194'9 tavaszán 55 közrádió közül 30 helyen volt biztosítva a hallgatókörök szervezésének előfeltétele. A Magyar Rádió Sajtóosztálya műsorvezetőket küldött a rádióköröknek, amelyek az adások időpontjainak megszervezésében segítettek. A rádió tömegmozgósító erejét használták ki a választások idején. Szatmár-Bereg vármegyében pl. minden községben megszervezték a közös hallgatást. A nagyobb településeken 3-4, sőt 5-6 rádiókört is alakítottak. Szabolcsban április 16-tól május 15-ig 427 esetben volt szervezett rádióhallgatás, 181.380 hallgatóval. Az ötéves tervvel és a választással kapcsolatos 4 közvetítést is meghallgatták. Demecser községben Rákosi Mátyás beszédekor 6 magán rádiókészülékkel , 313 szerveztek meg a hallgatást, a tanyák bevonásával. Nem mindenhol volt ilyen jó a készülékek kihasználtsága. A Szabolcs vármegyei szabadművelődési felügyelő 1949-ben pl. a gépállomásokról a következőket írta: "Kultúreszközök közül a rádió és a könyvtár az, amely általában nincs kihasználva. Nagyhalász, Szorgalmatos, Nagykálló, Nyíradony, Encsencs AMG-én a rádió vagy a gépállomásvezető személyes használatában van vagy pedig az iroda egyik kevésbé használatos felszerelését képezi."

314 A rádióra háruló fokozott feladatok ellátására 1950-ben a népművelési miniszter felügyelete 31 5 alatt Magyar Rádió Hivatal létesült, amely 1951-ben szűnt meg. 4. Ismeretterjesztés Az ismeretterjesztés a szabadművelődés egyik fő területét alkotta. Rendkívül sokrétű feladatkört látott el. Ennek keretébe tartoznak: az előadások, előadássorozatok, tanfolyamok és különféle szabad iskolák. A7 Előadások Nánási Miklós, a szabadművelődési ismeretek vázlata, című könyvében így határozta meg: "... a művelődő ... az előadás során befogadó, passzív szerepre van ítélve. Az előadás e régi értelmezés szerint a szabadművelődés szempontjából nem tekinthető eredménynek. Csak akkor válik azzá, ha a hallgató itt is bekapcsolódik személyesen és cselekvőleg abba. Az előadás feladatát tekintve kétféle lehet: a./ tájékoztató és bJ oktató. A tájékoztató előadás általános érdekű, mindenkihez szól. Feladata a mindennapi életből vett kérdésekben való tájékoztatás."

316