László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

cJ A kultúrházak épülete, berendezése, személyzete A háború után meginduló kultúrház, kultúrterem létesítési akció során olyan épületek kerültek a szabadmuvelodes tulajdonába, amelyek eredetileg nem ilyen céllal épültek (lakóház, csűr, szín, kúria stb.). így pl. uradalmi istállóban helyezték el a kultúrtermet Komoron és Tiszadobon. Szatmár-Beregben ilyen célból 3 kastély (Nábrád, Turistvándi, Tyúkod) állt rendelkezésre. Ezek csak ideiglenesen feleltek meg a követelményeknek. Sok helyen télen használhatatlanok voltak, 298 Szabolcsban pl. 8 településen. Az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium 1948-ban típuskultúrház terveket készíttetett, két kisebbet és két nagyobbat, 200, illetve 400 személyest. Az előző építési költségére 500.000 -, míg ez utóbbira 1 millió Ft-ot terveztek. A VKM programjához pedig a Magasépítési Tervező Intézet készített típusterveket. A tervekből megállapíthatjuk, hogy ezek nagy előadóteremmel, társalgóval, olvasóval, könyvtárral, színpaddal, öltözővel, vetítőkamrával, előcsarnokkal rendelkeztek. A kultúrtermek és kultúrházak befogadóképessége elvétve 1.000 fő felett, többségében azonban 200400 személy között volt.

299 A kultúrházak, kultúrtermek berendezése, felszerelése általában a megfelelő számú székekkel, lócákkal ki is merült. Szabolcs vármegyében 1949-ben, a vizsgált 62 kultúrház közül 18 volt színpaddal felszerelve. A VKM a kultúrházak berendezésére is biztosított segélyt. így pl. SzatmárBereg vármegye részére 1948-ban rádióbeszerzésre 1.600-Ft ellátmányt utalt ki.

300 A kultúrházak a helyi SZMT-k vagy más szerv keretében működtek. Társadalmi munkás vagy tiszteletdíjas személyzetük is ezekből került ki. A kultúrotthon mozgalom útmutatója értelmében, ezeket a helyi népművelési bizottságok irányították. A munka gyakorlati végrehajtása a vezetőség hatáskörébe tartozott. Ez a népművelési bizottság titkarabol es a reszortfelelosökbol allt. Ily módon a kultúrházak addigi társadalmi irányítása összefonódott az államival. dJ A kultúrházak hasznosítása A kultúrházak kulturális célból való igénybevételét akadályozta a Szabolcs Vármegyei Operatív Bizottság rendelkezése. Ennek értelmében, ha az nagyon indokolt volt, a kultúrtermet is meg lehetett tölteni terménnyel, hogy a begyűjtés versenyét ne hátráltassa a raktárhiány. Az 1949-es felmérés idején, Szabolcs vármegye 27 kultúrházából, hármat nem használhattak a terménytárolás miatt. A Szövetkezetek Országos Szövetségének Szabolcs Vármegyei Központja a szabadművelődési 302 felügyelő kérésére, 1949 októberében intézkedett a termények elviteteseről. A kultúrházakban közvetített ismeretanyag tartalma a művelődéspolitika függvényeként alakult. Pl. a szabadmuvelodes korszakában a népi kultúrára helyezték a hangsúlyt. A kultúrotthonok működési szabályzatában viszont, már a közvetített műveltséganyagban egyaránt helyet kaptak a szocialista és a magyar kultúra haladó hagyományai, alkotásai, a Szovjetunió és a / • 303 nepidemokraciak "vívmányai", a nyugat haladó irodalma es művészete.